Húsvétvasárnap reggelén Erdély és a Partium számos településén megszentelték az ünnepi eledeleket tartalmazó kosarakat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül készült összeállításunk által kívánunk az ünnepi hangulatról tudósítani.
Nagyvárad
Néhány éves hagyományt követve, húsvétvasárnap kora reggelén Böcskei László megyés püspök megszentelte az ételeket a nagyváradi székesegyház előtti téren. ,,Szép szokás, hogy megáldjuk a húsvéti eledeleket, melyeket aztán a család elfogyaszt. Ezek az eledelek valamiféleképpen az elengedést és megtalálást jelentik. Krisztus feltámadására emlékezve fogyasztjuk el ezeket, nem egy megszokott táplálkozási rend szerint járunk el tehát. Elengedjük azt, ami régi, és a megújulást jelképező, megáldott eledeleket vesszük magunkhoz, nemcsak azért, hogy testben, hanem hogy lélekben is erősödjünk, és valami új kezdődjön a mi életünkben”, fogalmazott az egyházmegye főpásztora. Befejezésképpen az ünneplők elénekelték a húsvéti Mária-antifonát. Kép és szöveg: Ciucur-Losonczi Antonius
Máramarossziget
Csíkszentkirály
Kolozsvár
Kadicsfalva
Csíkszereda
Tamás József római katolikus püspök celebrálta Kárpát-medence legnagyobb, húsvétvasárnapi ételszentelését Csíkszereda főterén, ahol idén is több ezren gyűltek össze, hogy az ünnepi asztalra szánt bárányhúst, bort, tojást, kolbászt és kenyeret megszenteltessék.
Az ünnepi szentmisére érkező keresztény közösség tagjai idén is rendezett sorokban, kosaraikat maguk elé a földre helyezve hallgatták végig a szertartást. A liturgiát követően Tamás József püspök, a papság és a ministránsok kíséretében szenteltvízzel meghintette a kosarakban lévő eledelt. A püspök beszédében arra kérte a híveket, hogy ne felejtsék el a kereszténység legnagyobb ünnepének üzenetét.
– Azért olyan nagy ünnep, mert számunkra a hajnalok hajnala, a fény áradásának fókuszpontja, új tavasz, új élet jele. Arról beszél, hogy életünknek van értelme, van célja. Küzdelmünk a bűn, a gonoszság ellen nem értelmetlen, szenvedéseinknek, s még a halálnak is megvan a maga értéke. A mai globalizálódó világunkban azt tapasztaljuk, hogy húsvétnak ez az örömhíre nem nagyon érdekli a hatalomra, pénzre, anyagiakra és az élvezetekre épülő liberális magatartást, mely csupán az anyagi lét lehetőségeit igyekszik kiaknázni, sőt kirabolni, a természetfölötti világot pedig a mesék világába utalja, mint olyan valamit, ami szerinte nem létezik – mondta.
Szöveg: Pál Bíborka / Hargita Népe
Szászfenes
Csíkajnád
Gyulafehérvár
Húsvétvasárnap, Urunk feltámadásának ünnepének reggelén a gyulafehérvári szeminárium régi hagyománya szerint elvégezték az eledelszentelés szertartását Kiss Endre spirituális vezetésével.
Az ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálta Jakubinyi György nyugalmazott érsekkel, Kerekes László segédpüspökkel, a szeminárium elöljáróival és a központi papsággal együtt.
A főpásztor homíliájában Jézus üres sírjának üzenetéről beszélt, kiemelve, hogy az üres sír az, amelynek láttan János, a szeretett tanítvány hitt (vö. Jn 20,8). A főpásztor kiemelte, hogy amint Mária Magdolnának, Péternek és Jánosnak meglepetést okozott az üres sírral való szembenézés, úgy mi képesek vagyunk-e ekképpen szemlélni a feltámadt Krisztus üres sírját? Majd hozzátette: ,,Isten a meglepetések Istene. Vajon mi, kétezer év elteltével, még meg tudunk lepődni az üres síron? Mert a meglepetés olyan esemény, helyzet, tény, amely csodálkozó lelkiállapotot okoz, ami megindítja a szívet. (…) Megérint-e az üres sír üzenete?” Szöveg: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ. Fotók: Kováts Álmos-Botond / SIS
Margitta
Nagybánya
Sepsiszentgyörgy