A Gyimesek legrégebbi szakrális helyét vette örökbe a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum Kemtaur nevű csapata az Örökségünk Őrei című vetélkedőben. A vetélkedő célja az erdélyi épített örökség népszerűsítése a középiskolások és a nagyközönség körében.
Csapatunk már a tavaly is benevezett a versenybe a gyimesfelsőloki katonai laktanyák népszerűsítésével, akkor a regionális döntőig jutottunk, II. helyezést értünk el. Nagyon kedveljük ezt a versenyt, mert nem szövegek bebiflázásáról szól, hanem sokkal inkább a kutatómunka, a kreativitás és a csapatépítés kap benne hangsúlyt. Mivel a Gyimesek a 18. századtól lett állandó lakott település, így nem büszkélkedhetünk középkori vagy Árpád-kori épületekkel, de a későbbi évekből van néhány építményünk, amelyekre a természeti szépségek mellett érdemes figyelni. Ilyen a széphavasi Szentlélek-kápolna is, a Széphavas Egyesület honlapján elég sok mindent meg lehet tudni az épület múltjáról és jelenéről.
Széphavast az 1600-as években Szép Szűz Mária havasának nevezik, és már akkor említenek itt egy Csodatevő Boldogasszony-kápolnát. Ennek a kápolnának a Szentszék 1651-ben teljes búcsút engedélyezett pünkösdhétfőre, mivel a csíksomlyói diákok ide jöttek szembe a moldvai zarándokokkal, és innen közösen vonultak a pünkösdi búcsúra. Hazafelé pedig a csíki, gyergyói, moldvai zarándokok itt tartottak hétfőn egy közös szentmisét, és itt búcsúztak el egymástól a következő pünkösdi viszontlátásig. Azt is tudjuk, hogy a 17. század elején Moldva egyik vajdája azért adományozta a csíksomlyói Szent Péter-egyházközségnek a Bálványos-havasát, hogy a moldvai zarándokok szállást és ellátást kapjanak a búcsú idejére. Ennek ma is élő emléke a csobotfalvi templomban tartott pünkösdi csángó mise.
1661-ben a török-tatár pusztításkor a kápolnát is lerombolták, újraépítése után már a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. 1744-ben az osztrák uralom felállított egy ún. veszteglő intézetet a Csíkgyimesen, akkor betiltotta a moldvai csángók tömeges ki-bejárását Csíkba. Ettől kezdve a kápolna jövője bizonytalanná vált. Fokozatosan elromosodott, pedig a megmaradt romok több épületről is tanúskodnak. Egyes kutatások szerin remeték is élhettek itt, a kápolnának breviáriuma, misézőkelyhe és fenntartója is volt. A kilencvenes évek elején Berszán Lajos pap bácsi Szent László-napi búcsút tartott a kápolna romjainál a gyimesi csángókkal.
Eközben lelkes magyarországi és székelyföldi emberek egyesületet hoztak létre azzal a céllal, hogy a kápolnát újraépítsék. 2009-ben pünkösdhétfőjén áldották meg az újraépülő kápolna alapkövét. 2010 nyarán Botár István csíkszeredai régész vezetésével felmérték a széphavasi kápolnát, amely 17,5 m hosszú és 6,5 m széles, falvastagsága a szentélynél 0,70 m körüli volt. „Alaprajza meglehetősen egyedi vélhetően többszöri átalakítás eredménye”, írja a Csíki Székely Múzeum 2010-ben kiadott évkönyvében. Közben a kápolna kalákában épült Esztány Zsolt, az egyesület elnökének irányításával. 2014 pünkösdhétfőjén Tamás József gyulafehérvári segédpüspök a környező települések plébánosainak jelenlétében szentelte fel az új kápolnát.
Azóta is minden évben pünkösdhétfőn a mindenkori gyimesfelsőloki plébános szervezésével szentmisét tartanak a kápolnánál.
Adja Isten, hogy ez a szép példa hitet és erőt adjon nemzeti és vallási életünk megmaradásához és megújulásához.
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum Kemtaur csapata
