Erdély-szerte több helyszínen is bemutatják Böjte Csaba ferences rendi szerzetes életét és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány történetét összefoglaló, Fényből és sárból című kötetet. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megvalósuló beszélgetéseken Csender Levente, a könyv szerzője és Böjte Csaba betekintést nyújt a többéves munkába, kitérve a szerzetes életének és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működésének meghatározó pillanataira.
A Fényből és sárból – Böjte Csaba élete című kötet több értelemben is útikönyvnek tekinthető – mutatott rá Gergely Balázs régész, közösségszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, aki a március 5-i, kolozsvári könyvbemutató moderátoraként kérdezte a kötet szerzőjét és főszereplőjét a részletekről. A mű egyrészt Csaba testvér életútja, családtörténeti kitekintővel, fiatalkori történetekkel, személyes beszámolókkal gyerekek, munkatársak részéről, másrészt út közben született, hiszen Csender Levente terepen követte a szerzetes mozgalmas mindennapjait, közösen utazták körbe Erdélyt, érintve a fontosabb helyszíneket. Csender Levente elmondta, a kutatómunka során egy rendkívül tevékeny szerzetes kreatív mindennapjaiba tekintett bele, amely folyamatos kapcsolatépítéssel és -ápolással jár, és sok ötletet termel naponta. A könyv megírása számára egy hároméves lelki gyakorlat volt. A dévai kolostor udvarán megkérdezte: ki Böjte Csaba? A válasz rövid volt: „Egy marék por, mint mindenki más.”
Ugyanez a kérdés a könyvbemutatón is elhangzott, a ferences szerzetes pedig igékkel, példázatokkal és történetekkel válaszolt rá. Bevallotta, nehéz volt visszatekinteni, amikor Csender Levente a múltról érdeklődött: „Nem történész vagyok, inkább próféta, a jövőbe akarok nézni.” Az elmúlt 65 év tapasztalatait rövid tanulságokkal foglalta össze, amelyek ma is meghatározzák a tetteit. Vallja, hogy az élet szép, és érdemes élni, de rendíthetetlenül bízik abban is, hogy minden ember egy-egy csoda, hiszen Isten nem teremt selejtet. Ezért kapcsolatainkban is Jézus nagy parancsolatát kell követnünk, hogy szeressük felebarátainkat, és ezáltal tegyük jobbá környezetünket. Tudatosan törekedjünk arra, hogy Isten áldása legyünk a körülöttünk levő emberek számára. „Krisztus nevében öltöttem magamra ezt a ruhát és kezdtem el ezt a munkát, és azóta is tartom magam hozzá” – hangzott el a beszélgetésen.
A könyv bemutatja a gyermekéveket, a hippi tinédzserkort, a hargitafürdői kaolinbányában töltött munkás időszakot és a döntések sorát, amelyek a szerzetesi hivatáshoz vezették Böjte Csabát. Szó van benne a fiatalon elhunyt édesapáról, katonaságról, a gyulafehérvári teológiáról, mentorokról és barátokról, majd a meghatározó lépésről, hogy 1992-ben, a román hatóságokkal harcolva is, belakták a romos ferences kolostort, óvodát és iskolát alapítottak. A Szent Ferenc Alapítvány 1993-as létrejötte és a 30 évnyi töretlen küzdelem számos megpróbáltatást hordozott, de lassan kiépült a bentlakásos és napközis otthonok hálózata, számos kolléga, nevelő és önkéntes dolgozott a gyerekek megmentésén és nevelésén. Jelenleg 82 helyszínen 2300-nál több gyermeket fogad be az alapítvány, de 30 év alatt 6000 rászorulón segített.
Böjte Csaba rámutatott, 1989-ig állami monopólium volt a gyereknevelés, Déván pedig különösen nehéz volt a helyzetük kisebbségben, civilként, egyházi kötődéssel. A ferences kolostort 1948-ban államosították, a 70-es években az árvíz tönkretette, 1992-ig pedig üresen állt. A beköltözés után többször is rendőröket küldtek a közösség kilakoltatására, de végül sikerült meggyőzni a hatóságokat. Később a városban, ahol ennyire nehezen fogadták el, díszpolgár lett Böjte Csaba.
A szerzetes ma is vallja, hogy az alapítvány egy nagy fa, amelynek az ágaira letelepedhetnek, fészket építhetnek, akiknek szükségük van rá, és továbbmehetnek, amikor úgy látják jónak. Volt, aki csak rövid ideig, mások felnőttkorukig maradtak. Egy japán munkatárs például egy hétre jött önkéntesnek, de már 16 éve él Erdélyben, és segíti az alapítvány munkáját. A próbatételekkel kapcsolatban Böjte Csaba kijelentette: „Az élet nehézségei azért vannak, hogy megoldjuk őket. Szeretném azt hinni, hogy minden feladatnak van jó megoldása, hiszen Isten sem ad olyan feladatot, amelyet ne lehetne jól megoldani.”
A Fényből és sárból című kötettel a hét folyamán további négy helyszínen is megismerkedhetnek az érdeklődők: március 6-án Marosvásárhelyen Kádár Annamária pszichológus, tréner, egyetemi oktató; 7-én Csíkszeredában és 8-án Kézdivásárhelyen Oláh-Gál Elvira újságíró, rádiótudósító; 9-én Oroszhegyen pedig Kovács Árpád művészettörténész beszélget Böjte Csabával és Csender Leventével. Az eseményekről további részletek az MCC Facebook-oldalán vagy honlapján érhetőek el.
MCC
