A Gyulafehérvári Caritas Marosszentgyörgyön és Csejden dolgozó pedagógus, pszichopedagógus, szociális munkás és pszichológus munkatársai a Hand in Hand nappali központban foglalkoznak délutánonként óvodás és kisiskolás korú gyerekekkel. Legfőbb céljuk a szocializáció, vagyis a helyi gyerekek és családjaik közösségi létbe nevelése. De feladatuknak tekintik a gyerekek iskolába iktatását, a minél hosszabb ideig tartó tanulás szorgalmazását és az iskolaelhagyás megelőzését is. Récsei Mária, a marosszentgyörgyi és csejdi Hand in Hand nappali központjának vezetője beszél a gyerekekkel való munkáról, kihívásokról, a foglalkoztatóközpont tevékenységeinek sokszínűségéről.
„A homlokunk egy part. Keskeny sáv, amelyre kis csomagokat pakolunk le. Olyan batyukat, amelyeket a szemünkkel, fülünkkel és többi érzékszervünkkel észlelt információval töltünk meg. De nem elég csupán látni egy könyv betűit, hallani egy dal akkordjait, érezni egy gyógynövény illatát, tapintani az építőkocka dimbes-dombos felületét, mert e keskeny parton kevés csomag fér el. Át kell juttatni őket egy távoli, nagy szigetre. A partot a szigettől tó választja el, rajta csónak. Ezzel kell átevezni a túlsó partra, ahol lepakolhatjuk információs batyuinkat. Az evezés fáradtságos munka, de ha átérünk, csomagjaink kincsekké válnak, örökre mieink lesznek. A sziget rejtett és beláthatatlan. Csak mi juthatunk el oda, és kizárólag nekünk van hozzáférésünk kincseinkhez. Innen bármikor előhívhatjuk, használhatjuk őket” – mesélte el Récsei Mária, a Gyulafehérvári Caritas marosszentgyörgyi és csejdi Hand in Hand nappali foglalkoztatóközpontjának vezetője, azt a mesét, amelyet a gyerekeknek szokott elmondani, amikor a már megszerzett tudás begyakorlására igyekszik buzdítani őket.
„Elsődleges célunk a szocializáció: a családon belüli, kortárs, felnőtt-gyerek, pedagógus-gyerek kapcsolatok ápolása. Ehhez olyan életteret próbálunk teremteni, amelyben a gyerekek fejlődhetnek. Másodlagos célunk, hogy segítsünk a tanulás elmélyítésében. Különösen hangsúlyozom, hogy az elmélyítés a mi feladatunk, bár néha-néha a tanítást is be kell illesztenünk a tevékenységeinkbe” – tette hozzá Mária.
Édes a tanulás. Főleg, ha ilyen észrevétlenül, játékosan és szórakoztatóan történik. A vidám csapat és a kedves tanítónők csak tetézik a tudásszerzés élményét. Bár a pedagógusok határozottak, szakmailag kitűnően felkészültek, képesek fegyelmet tartani, önfegyelemre nevelni, érzelmileg és fizikailag biztonságos környezetet teremteni, a gyerekek szemében mégis egyfajta játékmesterként, sőt: második szülőként hatnak. Mert túl azon, hogy segítenek a házi feladatok megoldásában, ők azok, akikhez minden ok nélkül oda lehet szaladni egy ölelésre.
A Gyulafehérvári Caritas Marosszentgyörgyön és Csejden dolgozó pedagógus, pszichopedagógus, szociális munkás és pszichológus munkatársairól van szó, akik a Hand in Hand nappali központban foglalkoznak délutánonként óvodás és kisiskolás korú gyerekekkel. Benkő Zsuzsanna, Dénes Anna, Dósa Hanna, Farkas Enikő, Hodor Délia, Orbán Erzsébet és Szász Kinga Krisztina immár tíz éve végzik itt munkájukat örömmel, hivatástudatból. Legfőbb céljuk a szocializáció, vagyis a helyi gyerekek és családjaik közösségi létbe nevelése. De feladatuknak tekintik a gyerekek iskolába iktatását, a minél hosszabb ideig tartó tanulás szorgalmazását és az iskolaelhagyás megelőzését is. Tudatosan fölépített tevékenységeikből az alábbiak mentén szervezik meg délutánjaikat és a nyári, vakációs programokat.
Élet a foglalkoztatóközpontban
A pedagógusok szeretettel fogadják a gyerekeket. Gondjuk van arra, hogy a kicsik lélekben is valóban megérkezzenek. Ezután tered engednek a szabad játéknak, amikor a gyerekek szaladgálhatnak, ugrókötelezhetnek, színezhetnek, focizhatnak, labdázhatnak, babázhatnak, építőkockázhatnak vagy bármilyen más játékot játszhatnak azért, hogy az örömteli és mozgásos tevékenységek révén felfrissülhessenek az iskolai órák után.
A szabad játékokat vezetett, közösségi játékok követik, amelyeknek nevelő és készségfejlesztő hatásuk van. Sok játék kitűnően fejleszti a logikát, a memóriát, a kézügyességet, a rendszerezési képességet, vagy éppen az összpontosítást segíti elő.
Ezt követően a gyerekek zenés, ritmusos, szolmizációs gyakorlatokat végeznek, idegen nyelvű dalszövegeket tanulnak, és már ismert dalokat gyakorolnak a Superar Caritas kórus keretében. Többen közülük ukulelén is játszanak. Ők kísérik hangszereikkel az éneklőket. A daltanuláson túl a gyerekek az énekeket kiegészítő kézmozdulatokat, gesztusokat is elsajátítják. Románul, magyarul, angolul, spanyolul, görögül, héberül és különböző afrikai népek nyelvén tanulnak dalokat. A kóruspróbák kitűnően fejlesztik összpontosítási készségüket, összeszedetté, rendszerezetté teszik gondolkodásukat, és előkészítik őket a tanulásra. Arról nem is beszélve, mennyi utazási és barátkozási lehetőséget teremtenek számukra a fellépések.
Ezután következik a házi feladatok megoldása. A szakemberek igyekeznek önálló munkára nevelni a gyerekeket, de készségesen segítenek egyénileg is minden gyereknek. Ha elakadást, lemaradást észlelnek, pótolják a hiányzó tananyagot, felzárkóztatják a gyerekeket. A tanítási folyamatban szorosan közreműködnek a kisiskolások pedagógusaival. Ha észreveszik, hogy olvashatatlan, kesze-kusza egy gyerek írása, rávezetik őt a helyes ceruzafogásra, és gyakoroltatják a szépírást. Ha koncentrációs problémák adódnak, egyéni foglalkozásokban részesítik a gyereket mindaddig, amíg fény derül a fókuszálási probléma okára, és megoldás születik.
A szakemberek nem csupán a tanulásban, hanem az életre nevelésben is segítenek a gyerekeknek. Megtanítják például a társas viselkedési szabályokat. Emellett gyógy- és fűszernövényeket ültetnek, hogy megtapasztaltassák velük mindazon felelősségeket, amelyek egy kert gondozásával járnak, ugyanakkor a saját termés betakarításának örömét is. Előadásokat hallgatnak együtt az egészséges életmódról, a kéz- és fogmosás fontosságáról. Sokat beszélgetnek egymás kölcsönös elfogadásáról, a sértegetés és bárminemű bántalmazás elkerüléséről. Nyáron szakmabemutatókon vesznek részt, táboroznak és kirándulnak.
Tehetségek nyomában
A pedagógusok odafigyelnek a gyerekek egyéni készségeire, és fejlesztik is azokat. Különösen a zenei tehetségek kiművelésére van lehetőség a Superar Caritas kórus berkeiben. Emellett, a gyerekek adottságainak függvényében, a megfelelő szakemberekkel is összeköttetésbe tudják hozni a kicsiket.
„Gyönyörködünk abban, amikor valamilyen tehetség felszikrázik egy gyerekben. A minap például a szokásosnál fáradtabbak voltak a csejdi gyerekek, valamiért nem akartak, nem tudtak együttműködni. Hanna úgy érzékelte, történik valami, ami miatt aznap képtelenek betartani az együttműködési szabályokat. Úgy érezte helyesnek, hogy leállítsa a küszöbön álló kóruspróbát. Mindig van egy pont, amikor jobb megállni, hogy a gyerekek érezzék: határhoz érkeztek, innen már nem lehet tovább menni. Keretek, amelyeknek meghúzásához következetességre van szükség. Kijelentette: aznap elmarad a Superar tevékenység, és azt mondta a gyerekeknek, próbáljanak ők maguk elgondolkodni azon, hogy mi történik. Tudni kell, hogy a gyerekek rajongva szeretik a Superar kóruspróbákat. És akkor egy kislány fogta magát, beállt Hanna szerepébe, és felrázta a csapatot: márpedig ők próbálni fognak, hiszen koncert előtt állnak. Csak annyit kért Hannától, engedje meg, hogy a háttérben szóljon a zenei aláfestés. Hanna megengedte, és a kislány levezette a próbát. Mégpedig nagyon ügyesen. Mindenre emlékezett. Jól is érezte magát ebben a szerepben. Felragyogott a vezetői egyénisége. És mi gyönyörködtünk benne” – mesélte Mária.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése
A nagycsoportos programokkal párhuzamosan a szakemberek egyéni foglalkozásokban is részesítik a gyerekeket. Egyes alkalmak a tanulási nehézségek felszámolására szolgálnak, ugyanakkor üdítően is hatnak a gyerekekre, mert lehetővé teszik számukra, hogy rövid időre kiszakadjanak a délutáni rutinból. Volt olyan eset, hogy a fáradt gyerek élénken tért vissza a csoportba, és azt jelezte vissza a pedagógusnak: frissnek érzi magát, kész a tanulásra.
Más együttlétek az érzelmi intelligencia fejlesztésére szolgálnak. „Alkalomról-alkalomra, egyenként tanítjuk meg az egyéni foglalkozásra érkező gyereknek az érzelmeket. Ilyenkor egyik pszichológus munkatársunk beszélget el, foglalkozik játékosan a kisgyerekkel. Vannak olyan egyéni tevékenységek is, amelyeket a szociális munkás kollégánk végez. Ilyenkor többnyire a higiéniáról, a különböző magatartáshelyzetekről és a mindennapi kommunikációról esik szó. A szakember az egyéni viselkedés, a gyerektársakhoz való viszonyulás, a különböző szerepek megélésének témáit dolgozza fel a gyerekkel, rendkívül játékosan” – mesélte Mária.
Útmutatás szülőknek
A gyerekek mellett a szakemberek a szülőkkel, a gyerekek tágabb környezetével is ápolják a kapcsolatokat. Higiéniai, egészségügyi, gyereknevelési tanácsokkal látják el őket, segítenek a család napirendjének kialakításában, az idő beosztásában, a világháló óriási adathalmazának biztonságos böngészésében, célravezető megszűrésében. Egyszóval: útmutatást nyújtanak a mindennapi élet jobb és egészségesebb vezetéséhez.
„A napirend tematikájával a szociális munkás foglalkozik, akár a gyerekekről, akár családjaikról legyen szó. Ennek a témának a feldolgozása is párhuzamosan történik a gyerekek és szüleik körében. Hogyha például a szociális munkás a napirendről kezd el beszélgetni a szülőkkel, akkor a gyerekekkel is erről fognak beszélgetni az egyéni tevékenységen. A családok kis idő elteltével kaphatnak apró, játékos feladatokat, amelyeket otthon szükséges elvégezniük, így kölcsönösen tudják emlékeztetni egymást a tanultakra. Ha nincs a családnak, így a gyereknek sem napirendje, akkor a gyerek az otthonán kívül sem fogja tudni, milyen elvárásoknak kellene megfelelnie, nem fogja tudni jól beosztani az idejét, vagy kimaradhatnak olyan alapvető tevékenységek, amelyek a testi-lelki egészségének a megőrzéséhez lennének szükségesek. Jó, ha már gyerekként megtanulja: miért fontos a fogmosás, a reggeli étkezés, a vízivás, mikor együnk nehezebb ételt, mikor fogyasszunk kevésbé nehezet, mikor jó, ha lefekszik, mikor jó, ha fölkel” – fejtette ki Mária.
Termékeny bizalom
„Úgy gondolom, hogy a helyi emberekkel kialakult bizalmi kapcsolat az, ami bennünket leginkább motivál. Ugyanakkor óriási hajtóerő, hogy látjuk a változást. Megerősít bennünket abban a tudatban, hogy értelme van a munkánknak. Nem elhanyagolható az sem, hogy kölcsönösen jelen vagyunk egymás számára szakmailag, emberileg egyaránt” – vallotta Mária.
Az elmúlt tíz évben több óvodás korú és közel 500 kisiskolás gyerekkel, valamint családjaikkal foglalkoztak a szakemberek a két településen. Az első években számtalan kihívással küszködtek, amelyeknek egy része bizonyos mértékben ma is végigkíséri munkájukat. De a családokkal kialakított bizalmi kapcsolat jó alapul szolgált a későbbi eredményekhez.
Mára már nagyobb számban sikerül a gyerekeket óvodába és iskolába szoktatni, tanulmányi eredményeiket fellendíteni, tehetségeiket gondozni és több osztály elvégzésére sarkallni. Sok gyerek városi középiskolába is bejut már, és olyan is van, aki ösztöndíjas.
„Látjuk, hogyan változott az életszínvonal tíz év alatt a családok életében. De változást észlelünk a kommunikációban, magatartásban, felelősségvállalásban is. Az iskolai teljesítményeket illetően is jelentősek az eredmények, hiszen összességében jó képességű gyerekekről van szó. Azt is jó látni, hogy amikor kiszállásra megyünk, milyen könnyedén kötnek barátságokat teljesen idegen gyerekekkel, és milyen jól követik a közösségi szabályokat. Az önfegyelem terén is fejlődést látok. Az iskolába való belépés egy nehéz szakasz. Van, amikor az óvoda hiánya okozza ezt, hiszen vannak családok, amelyek esetében rendszertelen az óvodalátogatás. Az elmúlt tíz évben körülbelül 95 százalékban sikerült elérnünk, hogy a belépés megtörténjen. Ezt segítik elő a nyári tevékenységeink, az óvodás korú gyerekekkel való foglalkozásaink, amelyeket csoportosan és egyéniben egyaránt nyújtunk. A központjainkat látogató gyerekek hosszabb ideig bent maradnak az oktatási rendszerben, ugyanakkor a pedagógusok is azt jelzik vissza: sokkal felkészültebben vesznek részt a tanórákon. Közös munkát végzünk a tanítókkal, és örülünk, hogy megvan a termőföld, a partocska, ahonnan tovább lehet vinni az információt az tudás szigetére” – zárta gondolatait Mária.
A Hand in Hand nappali foglalkoztatóközpontjainak tevékenységeit a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal támogatja.
Orbán Júlia
Forrás: Gyulafehérvári Caritas
