Az aquarell- és grafikusművészként ismert magyar festő, Hadzsy Olga 1880-ban született Budapesten. A fővárosi Mintarajziskolában és a Deák Ébner Lajos által vezetett női festőiskolában végezte el képzőművészeti tanulmányait. 1904-ben a budapesti Műcsarnokban szervezett kiállítása után 1907-től egy ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott, 1912-től pedig római tanulmányúton vett részt. Munkásságát kezdetben főként naturalizmus jellemezte, amely a későbbiekben fénnyel és színekkel telítődött posztimpresszionista hatásra. A magyar festőnőnek jelen írásunkban egy olyan alkotását szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz, amely egyik híres magyar szentünket, Árpád-házi Margitot ábrázolja.
Margit 1242-ben Spalatóban, a mai Horvátország területén látta meg a napvilágot. IV. Béla király lányaként, Szent Erzsébet unokahúgaként és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lányaként fényes jövő állhatott volna előtte. A legenda szerint, amikor édesanyja a szíve alatt hordozta, tatárok támadták meg Magyarországot. Az első vereséget követően szülei a születendő gyermeket Istennek ajánlották, amellyel egy időben az elhunyt nagykán hírének hallatára Batu az addig hódító tatárokkal együtt visszavonult és elhagyta Magyarországot.
A királyi házaspár fogadalmához hűen a hároméves Margitot a veszprémi domonkos nővérek kolostorába költöztette. A későbbiekben az új kolostor létesítésével Margit is a Duna egyik szigetére költözött, ahol már tudatosan önként fogadalmat is tett. 1943-ban XII. Piusz pápa szentté avatta.
Hadzsy Olga alkotásán a fiatal, Istennek szentelt Margitot láthatjuk a Nyulak szigetén, amelyet immár róla elnevezve Margit-szigetként ismerünk. A festményen megjelenő két nyúl az előző névre hivatott emlékeztetni. A kőből készült padon elmerengő Margit mögött a kolostor keresztboltozatos folyosója jelenik meg. A szent mellett jobbról egy liliomot láthatunk, mint a tisztaság szimbólumát, mellette pedig a királyi címert. A festményt a letisztult formák és színek harmóniája miatt egyfajta nyugalom hatja át.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelenik a Vasárnap 2024/3-as számában.
