Bécsben élő, cseh gyökerekkel rendelkező szobrászcsaládban látta meg a napvilágot Johann Lucas Kracker. 1733–1744 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult Anton Herzog tanítványaként.
Az 1740-es évek alkonyán telepedett le Morvaországban, ahol Joseph Thadeus Rotter segédjeként tevékenykedett. 1749-től kezdett el önállóan alkotni Znojmóban. Itt egy premontrei kolostor közreműködésével magyarországi megrendeléseknek is örvendhetett. 1764-ben felajánlotta szolgálatát Eszterházy Károly egri püspöknek. Munkásságának ezen időszakában készült alkotásai közül sajnos rengeteg megsemmisült. Kivételt képez az 1778-ban készült, egri líceum könyvtárát díszítő mennyezetfreskó, amely a tridenti zsinatot jeleníti meg 150 életnagyságú alak ábrázolásával.
Jelen írásunkban egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely egy szent legdicsőbb pillanatát mutatja be. A Remete Szent Pál megdicsőülése nevet viselő, vászonra készített olajfestmény 1757-ben született. A barokk jellegzetességeket mutató festmény az egyik leghíresebb sivatagi atya, Remete Szent Pál személyét úgy mutatja be, mint aki egy életen keresztül viselt elvonultság és aszkézis jutalmaként a mennybe emelkedett, angyalokkal körülvéve. A kompozíció két szorosan összekapcsolódó részre tagolható. A festmény alján egy, a nézőnek háttal álló nőt láthatunk, aki mint a csoda szemtanúja jelenik meg előttünk és a fő eseményt szemléli. Az alkotás középpontjában az égbe emelkedő Szent Pál látható, aki fokozatosan hasonlóvá válik az őt emelő angyalokhoz, ahogyan ezt a monokróm ábrázolás érzékelteti. A felfele tekintő szentet Isten fénye világítja meg, akinek szemlélése egész életét betöltötte és mások számára is világítóvá tette.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2024/2-es számában.
