El Greco, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere 1541-ben született Krétán. Gyerekkoráról kevés adat maradt fenn, de mivel a szentek közül Assisi Ferencet festette meg a legtöbbször, sokan feltételezik, hogy a ferencesek iskolájában tanulhatott. A festészetet olyan nagymesterektől sajátította el, mint Paolo Veronese, Tiziano és Tintoretto. 1575-től Spanyolországban tevékenykedett, ebben az időszakban köteleződött el a manierista stílus mellett. Alkotóéveiben egyaránt átélte a népszerűséget és a meg nem értést is. Folyton anyagi gondokkal küzdött, és labilis természete miatt kevés tanítvány maradt mellett élete végére. Ennek ellenére egyedi festészeti stílusa miatt széles körben ismertté vált. A következőkben egy olyan festményét szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz, amely a Szent Család belső harmóniáját mutatja be, ugyanakkor bűnbánatra is serkent.
El Greco spanyol festőművész A Szent Család Mária Magdolnával című festménye egyfajta időtlenséget sugall azáltal, hogy egyetlen kompozíción jeleníti meg a gyermek Jézust és Mária Magdolnát. A 132 x 100 cm nagyságú olajfestmény az 1590-es évek végén és az 1600-as évek elején megalkotott oltáregyüttes egyik részét képezi. El Greco alkotása első látásra egy idilli jelenetet ábrázol a Szent Család életéből. Az ilyen témájú képekhez hasonlóan itt is a Szűzanya a kisgyermeket a szemlélő felé tartja, önmagát ezzel háttérbe helyezve. Ezen gesztus sokatmondó. A Szent Szűz mindig az ő szeretett Fiára tekint és mutat. Mária mögül Szent József hajlik előre, megkínálva a Gyereket egy kis gyümölccsel, amelyet Mária is megérint. Ez az egymás felé való fordulás körkörös kapcsolatot teremt.
A kompozíció megdöbbentő részlete azonban a Szűzanyát átkaroló, lesütött tekintettel ábrázolt Mária Magdolna. Bár vörös köpenye erőteljes szeretetét fejezi ki, tekintete mégis szomorúságot és melankóliát tükröz. Azt az érzetet kelti, mintha várna valamire vagy valakire. Vágyakozásának tárgya pedig nem más, mint Jézus, aki felemeli, megváltja és teljesen megváltoztatja az ő életét.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/53-as számában.
