Az elmúlt évek kutatásainak eredményeként új lehetőség nyílik a szépvízi örmény közösség múltjának megismerésére. A Szépvíz központjában örmények által épített házakra egy-egy QR-kóddal is ellátott tábla kerül fel.
A házakra felszerelt táblákon az építtető neve és az építés éve olvasható. Akit részletesen érdekel egy-egy ház múlja, az a QR-kód beolvasásával további részleteket tudhat meg az adott házról, valamint annak egykori lakóiról. Az eddigi mozaikszerű kutatások eredményeként csak részlegesen ismert a házak múltja és egykori lakóinak élete.
Az egységes táblák elkészítését az RMDSZ Communitas Alapítvány támogatta, a kihelyezésüket pedig a Csíkkörzeti Magyarörmény Szentháromság Alapítvány kezdeményezte.
Szépvízre több szakaszban érkezett örmény népesség a 17. század közepe és a 18. század közepe között. Letelepedésüknek kedvezett a Gyimesi szoros közelsége, az átjáró Moldva felé. A betelepedő népes családok marha-, kelme-, vászon-, gabona-, bor-, só-, fa- és fűszerkereskedéssel, mészárossággal foglalkoztak, emellett számos kisiparos, többek között csizmadia, szűcs, szappanfőző és gyertyakészítő is volt az örmények soraiban. Jelenlétüknek, valamint Moldova és Erdély közötti kereskedelmi kapcsolatok felvirágzásának köszönhetően Szépvíz a 18-19. században Csík vármegye egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált.
A valamikor népes (az 1850-es években 500 lelket is kitevő) örmény közösség mára megfogyatkozott. Tagjai egyrészt asszimilálódtak, másrészt elvándoroltak, vagy a kommunizmus alatt történt kitelepítések és államosítások miatt kényszerültek otthonuk elhagyására. (Daczó Katalin, szepviziormenyek.ro)
