Milyen karácsonyfa a legkörnyezetbarátabb? A műfenyő? A vágott? A gyökeres? Ha semmilyen karácsonyfát nem veszünk? Harminc év kutatás és egyetemi tanítás után, valamint a világ változása alapján is más a helyes válasz erre, mint akár pár éve. Ürge-Vorsatz Diana magyar fizikus, klímakutató, a Nobel-békedíjjal elismert ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tagja érveit olvashatják.
Ürge-Vorsatz Diana 1992-ben szerezte meg fizikusi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, majd a londoni Brunel Universityn folytatta tanulmányait mesterképzésben. 1996-ban a University of California Berkeleyn és a University of California Los Angelesen szerzett környezettudományi és környezetmérnöki doktori fokozatot, disszertációja az „Evaluating US Residential and Commercial Electricity Conservation Potentials: an Analysis of the Lighting Sector” címet viselte. 2001-től a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és -politika tanszékének professzora, 2007 óta az intézmény Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának vezetője. 2002 óta vesz részt a Nobel-békedíjjal elismert ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkájában, 2015 óta a III. munkacsoport alelnökeként, emellett a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alapítója és alelnöke. Több mint 200 tudományos publikáció szerzője, évente több száz média felkérésnek tesz eleget az éghajlat- és energiaügyi kérdésekben. 2008-ban tudományos munkásságáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
Környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legjobb döntés: ÉLŐ VÁGOTT FA A LEGJOBB, MINÉL NAGYOBB LEGYEN! A nem vásárlásnál és gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás!! Minél több, minél nagyobb fát vegyünk!
Miért? Minél több karácsonyfát vásárlunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsájtásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít, és még sokáig sorolhatnám az előnyeit.
A bioeconomy, vagyis olyan gazdaság, ami alapvetően a természetnek az emberek számára nyújtott szolgáltatásait használja úgy, hogy azokon nem ront, sőt, javítja őket, az nagyon fontos, és támogatni kell, hogy minél több és erősebb legyen az a gazdaság, ami közben a természetet is gazdagítja. Persze, nem ugyanaz lesz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából, biztosan sokkal rosszabb, márpedig karácsonyfa-ültetvények nem állami kézben lévő természetvédelmi területek helyén lesznek, hanem magánkézben lévő földterületeken, amiből valamilyen profitot szeretnének (jogosan) termelni. Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen hosszú évekig burjánzó erdő, és ez legyen nyereséges nekik!
Minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. A gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit amikor szárazság van, kipárologtat, így termeli az új csapadékot – ezt semmilyen alternatíva nem teszi meg nekünk (csak a természetes, sokféle erdő, de az ilyen gazdasági területeken úgysem lesz ilyen).
Minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és klímaregulációban (sok erdő mérhetően hűt). Tekintsük úgy, hogy minél több karácsonyfát veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni. Minél nagyobb fát veszünk, annál több CO2-t kötött meg a fa, annál több szerves anyagot halmozott fel a gyökerével a talajban, a nagyobb gyökérzetével annál több csapadékot kötött meg és tárolt, annál hosszabb ideje volt a helyi biodiverzitásnak, helyi élővilágnak, talajnak zavarásmentesen kialakulni és regenerálódni, annál több árnyékot biztosított, annál többet párologtatott nyári forró napokon, tehát ,,termelte” a helyi záporokhoz a nedvességet a felhőkbe.
Nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag cuccot vásároljunk, mert a megsokszorozódott termelt műanyagot el akarják adni nekünk. De a műanyag nemcsak hogy iszonyatos nem lebomló, nem újrafelhasználható hulladék, Himalájákat hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, és így megnöveltük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését.
A tudomány általam ismert legújabb állása szerint úgy látom: nem jobb a gyökereivel, talajjal kicibált és máshova citált fenyő, mint a vágott.
Ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből (folyamatos talajtakaró növényzet nagyon fontos, kevés vegyszer, kevés talajbolygatás az új ültetésnél) vágott karácsonyfát, mi pedig a kertbe ültessünk az ottani ökoszisztémának megfelelő, honos fafajt a saját talajunkba.
Ne vegyünk semmilyet? A semmilyen karácsonyfa vásárlásnál is jobb, ha veszünk élő fát, mert ezzel támogatjuk a biogazdaságot, a még több CO2 elnyelést, az új karácsonyfa ültetését, a talaj helyreállítását, a csapadék tárolását stb. Ha nem erre költjük a pénzünket, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez környezeti hasznot hoz.
Összefoglalva: az élő karácsonyfa vásárlásával támogattuk a biogazdaság erősítését, a természet és a talajok helyreállítását, a biodiverzitás helyreállítását, a klíma helyi és országos szabályozását, a csapadék talajainkban való jobb tárolását, az éghajlatváltozást okozó széndioxid tárolását – és még lehetne sorolni. Erre nyugodtan lehet költeni karácsonykor minél többet minden lelkiismeret-furdalás nélkül, sőt, rengeteg jóérzéssel!
