Radnóti Kovács Árpád Mezőcsáton született 1902-ben és 1977-ig festőként élt és dolgozott. Alkotói tevékenységét a Képzőművészeti Főiskolán kezdte el Glatz Oszkár tanítványaként. 1931-ben, a főiskola befejezését követően Szombathelyen rajztanárként kezdett el dolgozni. 1937-ben elnyerte a szombathelyi Szent Márton Céh bronzérmét, 1940-ben pedig a Soproni Képzőművészek ezüstérmét vehette át elismerésül tevékenységéért. Ő tekinthető a zsennyei művésztelep egyik alapítójának.
Alkotói tevékenységét egyszerre jellemzi a finomság és a realisztikus ábrázolás. Az itt bemutatásra kerülő festményén visszatükröződik a magyar népművészet iránti tisztelet, amely egy bibliai jelenetbe ágyazva jelenik meg. Az Angyali üdvözlet című festmény a második isteni személy megtestesülésének pillanatát jeleníti meg, amelyet Gábor angyal közvetített a Názáretben élő Máriának, a Dávid házából származó József jegyesének.
A jelenet egy magyar családi parasztház belsejében játszódik, amelyet a háttérben pontosan kidolgozott hímzett terítővel borított vetett ágy és falvédő bizonyít. Az angyal Máriát imádságban találja és letérdelve adja át üzenetét. A kezében tartott liliom az istenanya szüzességét szimbolizálja, ahogyan Mária fehér ruhája is. Ezen fehérség egyúttal a fókuszpontba helyezi a Szüzet, és a széken ábrázolt galamb szinte beleolvad. A kompozíció furcsaságának tekinthető, hogy a háttérben az ágy fölött egy Szűzanya-kép jelenik meg, és így egy időbeli csavarba helyezi a történetet a művész. Az üdvösség története nem egy múltbeli esemény, hanem mindig a jelenben folytatódik és teljesedik be, ahogyan a mi lelkünk is felkészül a betlehemi kisded befogadására.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/51-es számában.
