Ferenc pápa kedden este szentmisét mutatott be a Szent Péter-bazilikában, a guadalupei Szűzanya liturgikus emléknapján. A Szent Juan Diego köpenyén látható kép a hívek, az egyház édesanyját, az első tanítványt ábrázolják. Mária anyánk és ez az egyszerű üzenet megóv minket sok társadalmi és politikai ideológiától, mely csak pénzszerzésre használja a guadalupei valóságot.
A képmás, a tilma (köpeny) és a rózsák: ez a guadalupei Miasszonyunk üzenete – húzta alá spanyol nyelvű homíliájában Ferenc pápa, amelyet mintegy háromezer hívő jelenlétében mondott a Szent Péter-bazilikában. A szertartás liturgiáját a Püspöki Dikasztérium prefektusa, Robert Prevost bíboros végezte, a szentatya mellett több mint háromszáz bíboros, püspök és pap koncelebrált. Rövid szentbeszédében Ferenc pápa a kép jelentéséről szólt, amely csodálatos módon megjelent Szent Juan Diego köpenyén, amikor 1531 decemberében a rózsákat vitte abban püspökének, tanúbizonyságul a Szűzanya jelenésére. „Ez az első tanítvány képmása, a hívők anyjának, magának az egyház anyjának a képe, amely belevésődött az alázatba, amik vagyunk és amit birtokolunk, és ami nem sokat ér, de nagyszerűvé válik Isten szemében, a tilmába vésve.”
Törékeny világunkat illatosítsuk jócselekedetekkel
A pápa a csodálatosan megjelent virágokról szólva homíliájában rámutatott, hogy a misztikában az erényeket ábrázolják, amelyeket az Úr a szívünkbe ültet, és hogy azok nem a mi tetteink eredményei. A virágszedés cselekedete arra világít rá, hogy Isten nekünk akarja adni ezt az ajándékot, hogy befogadjuk azt, és hogy törékeny valóságunkat beillatozzuk jócselekedeteinkkel, növekedve az erényben, elhagyva a gyűlöletet és a félelmeket.
Erények és a szív egyszerű gesztusai
Ha jobban belegondolunk, a guadalupei üzenetben a Szűzanya szavai új értelmet nyernek: „Hát nem vagyok itt veled, én, aki az Édesanyád vagyok?” A Szűzanyának ez a jelenléte azt üzeni, hogy ott marad belevésődve a képe azokon a szegényes és erényektől illatozó ruhákon, melyeket olyan világban gyűjtöttek, ami úgy tűnik, képtelen ezekre az erényekre. Olyan erényekre, amelyek megtöltik szegénységünket az egyszerű szeretetgesztusokban, amelyek megvilágítják tilmánkat, anélkül, hogy tudatára ébrednénk annak az egyháznak a képmásával, mely Krisztust hordozza a méhében.
Csak a képmás, a tilma és a rózsák
Homíliája végén a szentatya összefoglalóan megállapította: a képmás, a tilma és a rózsák – ez az üzenet lényege, ilyen egyszerűen, minden kommentár nélkül. Azzal a bizonyossággal együtt, hogy Mária a mi édesanyánk, aki itt van. Ez az üzenet pedig megvéd minket attól a sok társadalmi és politikai ideológiától, amelyekkel gyakran önigazolásra és pénzszerzésre használják a guadalupei valóságot. Guadalupe üzenete nem tűr meg semmilyen ideológiát. Csak a képmás, a tilma és a rózsák – zárta gondolatait Ferenc pápa.
Az ikon története
A Guadalupei Miasszonyunk, mexikói nevén Lupita, a guadalupei bazilikában őrzött XVI. századi Mária-ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. „Semmitől se ijedj meg, semmi miatt ne aggódj, semmi se szomorítsa el arcodat és szívedet! Ne félj se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok itt én, a te anyád? Nem tartalak-e karjaim oltalmában? Nem állsz talán az árnyékomban, a védelmem alatt?” – 1531 decemberében egy egyszerű indián kapta ezt az üzenetet a Szűzanyától, Cuauhtlatoatzin (Beszélő Sas), aki a keresztségben a Juan Diego nevet kapta.
1531-ben Juan Diegónak a Mexikóvárostól északnyugatra fekvő Tepeyac-dombon a ragyogó nőalak Isten anyjaként mutatkozott be, és egy képet hagyott maga után, amely csodálatos módon jelent meg a férfi köpenyén, tilmáján. A mindmáig épen maradt ruhadarabot és a kegyképet zarándokok milliói látogatják évente a guadalupei bazilikában. Juan Diegót II. János Pál 2002-ben szentté avatta. Az indián köpenyre festett kép a lehajtott fejű, imára kulcsolt kezű, dicsfénnyel övezett, félholdon álló Szüzet ábrázolja: kezében nem tart gyermeket. A félholdat angyalok tartják. A Szűz arcvonásai, bőrszíne nem azonosítható sem európaiként, sem indiánként.
A római pápák és a guadalupei Szent Szűz tisztelete
125 évvel ezelőtt, 1895. december 12-én, XIII. Leó pápa engedélyezte a Guadalupei Szent Szűz kegyképének a megkoronázását. 1910. augusztus 24-én X. Szent Piusz pápa a guadalupei Szent Szüzet Latin-Amerika pátrónájává nyilvánította. XI. Pius pápa 1933. december 12-én a guadalupei Miasszonyunkat újra Latin-Amerika védasszonyának nyilvánította. 1966. május 31-én Szent VI. Pál pápa aranyrózsát küldött a kegyképnek, majd 1975-ben a kegyképet átvitték a régi szentélyből a mellette épült új, modern bazilikába. 1979. január 27-én Szent II. János Pál pápa, első apostoli útja során meglátogatta a guadalupei Szent Szűz kegyképét. Ferenc pápa 2016. február 13-án, mexikói látogatása során hosszasan imádkozott a kegykép előtt.
Vatikáni Rádió
Sajgó Szabolcs SJ: A tudomány egyik nagy talánya a guadalupei Szűz szeme. Az 1970-es évek végén felfedezték, hogy mikroszkóppal vizsgálva a szemeken 13 személy képe azonosítható.
Ugyanazok vannak jelen a bal és a jobb szemben, különböző arányban, ahogyan a szemek a világot mutatják. Két ember feltűnő hasonlóságot mutat Juan Diegóval és Zumarraga püspökkel. Úgy gondolják, az a jelenet látható, amelyben a jelként kapott virágokat a szent megmutatta tilmájában a püspöknek. Mintha Mária figyelné, mi történik, és ez örökítődött volna meg a szemében.
