Nagyvárad és az egyházmegye több mint hetven, 14–25 év közötti fiataljának részvételével zajlott az ökumenikus lelki nap december 2-án a püspöki palota alagsori rendezvénytermében. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által szervezett lelki programra meghívást kaptak azok a fiatalok, akik idén részesültek a bérmálás szentségében, illetve azok is, akik előreláthatólag a jövő évben fognak bérmálkozni. A programon részt vettek a gyulafehérvári Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) munkatársai is. Az adventi ökumenikus ifjúsági lelki nap záróakkordjaként a fiatalok gyújtották meg az első gyertyát a székesegyház előtti koszorún. A köszöntésekkel, dicsőítéssel, ismerkedős és interaktív játékokkal fűszerezett programról az egyik résztvevő, Loló Gabriella-Brigitta számol be.
Fiatalként naponta találkozunk az identitás kérdéseivel: Ki vagyok én? Mások kinek látnak engem? Elég jó vagyok magam és mások számára? Elkezdünk sztárokra, énekesekre és színészekre felnézni, mivel a világ ezt a képet tárja elénk, ők kell legyenek a példaképeink ahhoz, hogy mi is érvényesülni tudjunk. Isten viszont szeret minket úgy, ahogy vagyunk, előtte nem kell semmilyen álarcot felvennünk, hiszen ő álmodott meg minket, a mi életünkre is igent mondott. Isten minket a saját képmására és hasonlatosságára teremtett, és ez az igazi selfie.
Mi, fiatalok néha félünk megvallani a hitünket, mert félünk attól, hogy egyedül maradunk, vagy másképp fognak majd ránk nézni, pedig az identitásunk Istenben rejlik, mivel benne élünk, mozgunk és vagyunk. Isten egyedinek alkotott minket, hogy az ő eszközeiként a szeretet jeleivé váljunk társaink számára. Isten választ ad életünk legnagyobb kérdésére. Ki vagyok én? – Isten szeretett gyermeke vagyok és én hozzá tartozom.
A FIF (Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség) fiataljai arra hívtak meg minket, hogy merjünk bátran tükörbe nézni, mert az önbizalmunk abból ered, ha bátran szembenézünk önmagunkkal: erősségeinkkel és hibáinkkal is. Reni, a FIF előadója arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Szentírás a miénk, merjük azt bátran kisajátítani és magunkra vonatkoztatni az üzenetét.
Lelkinapunk záróakkordjaként együtt gyújtottuk meg az első adventi gyertyalángot, ezzel is kifejezve egységünket és az Úrra való várakozásunkat.
Loló Gabriella-Brigitta