Festészeti tanulmányait 1855-ben kezdte el a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Mestere Karl von Blaas volt. 1856–1862 között a müncheni Képzőművészeti Akadémia antik osztályán folytatta képzését. Mesterének Pilotyt tekintette. Münchenben, majd 1880–1883 között Stuttgartban élt, ahol a Képzőművészeti Akadémia igazgatójaként dolgozott, utána pedig ismét visszaköltözött Münchenbe. Romantikus stílusban alkotott és főként történeti témák foglalkoztatták. A festészet mellett illusztrációkat is készített, többek között Goethe Faustjához készített illusztrációkat. Művészeti hagyatékának gazdagságát a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi.
Jelen írásunkban egy olyan történelmi témájú alkotását szeretnénk bemutatni, amely egyúttal egy vallási témát is feldolgoz azáltal, hogy egy szentet jelenít meg. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon II. András király és merániai Gertrúd gyermekeként. Életének első négy évén kívül életét Bajorországban élte Türingia leendő grófjának, Lajosnak a jegyeseként, majd feleségeként. Házaséletében egyensúlyt tudott teremteni a családi élet és a jótékonykodás között, amelyet férje is támogatott. Hat év elteltével az özveggyé vált Erzsébetnek el kellett hagynia férje családját. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról, ezután kórház létesítésébe kezdett és élete végéig a szegényeket és betegeket szolgálta. Huszonnégy évesen, 1231-ben a november 16-ról 17-re virradó éjjelen költözött az égi hazába.
A romantikus stílusban készült alkotás a szent nő nagyságát mutatja be, amikor még politikai hatalommal is rendelkezett. Úgy áll előttünk, mint oltalmazó, aki a gyengébbeket védelmezi a támadókkal szemben. Alakja türkíz ruhájának és fehér hermelin palástjának köszönhetően kiemelkedik és ellentétben is áll a háttérben feltűnő alakokkal, de az előtte lévő szegény anyával is. A másik ellentétet az öltözet gazdagsága és a környezet igénytelensége képezi. Ezen művészi eszközök hatására Erzsébet olyan személyként jelenik meg előttünk, aki számára az anyagi javak nem jelentettek hátrányt a „szűk kapun” való bejutáshoz, hanem ez a fiatal nő képes volt a hatalmát és pénzét a jóra használni.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/47-es számában.
