Empátia és kiégés 

0
1223

A gyergyószentmiklósi Szent István-plébánia szervezésében november 4-én került sor az egészségügyben dolgozók lelkinapjára Empátia és kiégés címmel. A hiánypótló rendezvényt Keresztes Zoltán plébános nyitotta meg, üdvözölve az résztvevőket. A rendezvény előadói dr. Homa Ildikó szociális testvér, klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, valamint dr. Lőrinczi Károly dicsőszentmártoni plébános, pszichológus voltak.

A kezdő bemutatkozó kört dr. Lőrinczi Károly gondolatébresztő előadása követte, amelyben rávilágított annak fontosságára, hogy megismerjem saját magam, tudjam, hogy mit hordozok a múltamból, és hogy már a fogantatás pillanatától ért hatások befolyásolhatják a döntéseimet. Ugyanakkor kiemelte, hogy a segítő-páciens kapcsolatban tudatában kell lennünk annak a ténynek, hogy a páciens krízishelyzetben van, kiszolgáltatott és reakcióit ennek fényében értékeljük. 

Ezt követően dr. Homa Ildikó a kiégés fogalmát elméleti síkon járta körül, beszélt annak tüneteiről, fázisairól, a kiváltó okairól, valamint arról, hogy mint bármit az orvoslásban, könnyebb megelőzni mint kezelni, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés. Bemutatta a Maslach-féle kiégés kérdőívet, amelyet az előadását követő rövid elcsendesedésben mindannyian ki is töltöttünk, valamint ezen egyénileg elmélkedtünk. 

Az előadásokat kiscsoportos tevékenység követte. Ennek keretében adott kérdéseket beszéltünk meg, mint például: miért választottam ezt a hivatást, hogyan töltekezem, mik az erőforrásaim, hol húzom meg a határt, mi az amin tudnék változtatni és mi az ami nem rajtam múlik. Beszéltünk arról, hogy ki hogyan próbálja otthagyni a szakmai problémákat a munkahelyén, hogyan találjuk meg az egyensúlyt kisgyerekes családanyai szerepünk és a hivatásunk között, mit tehet egy egyedülálló édesanya.

A csoportvezetők beszámoltak arról, hogy tartalmas, őszinte, nyitott beszélgetések alakultak ki, nagyon sokan kiemelték a segítség bevonásának fontosságát, a lelkiismeret-furdalás nélküli rendszeres töltekezést-„énidőt”, akár a környezetváltást mint lehetőséget. 

A zárókörben mindannyiunkban megfogalmazódott a hála a szervezésért, valamint az igény a folytatásra. Közös imával és áldással zárult a napunk és mi is a jó Isten áldását kérjük a szervezőkre, hogy legyen aki vigyázzon a „pásztorra”. 

Domokos Melinda iskolaorvos