Mint ismeretes, a pápa október 27-ére „böjt- és imanapot hirdetett meg a katolikus egyházban, hogy a test és lélek fohászával könyörögjünk a Béke Fejedelméhez a Közel-Keleti válság békés megoldásáért. A szentatyának ez a felhívása része annak a sorozatnak, mely az utolsó évtized súlyos háborús konfliktusait próbálta enyhíteni a hívő ember imádsága és böjtje révén, amit maga Jézus saját életében gyakorolt és ami a keresztény egyházak leghathatósabb kegyelmi eszköze a válságok enyhítésére.
A béke keresése „emésztő gond”, amely nem hagyja nyugodni a szívet. Ez a törekvés jellemezte az utóbbi idők pápáit, elég csak a délszláv háború fájdalmas tíz esztendejére (1991–2001) gondolni Szent II. János Pál pápa alatt, aki meg nem szűnően imádkozott és kért imádságot, hogy a Balkán népei békességben éljenek egymással. Ferenc pápa péteri szolgálatának tíz évét is megjelöli a hasonló jellegű fáradozás, csak mintha még nyugtalanabb lenne a föld, szinte a világ minden pontján. Ferenc pápa legfontosabb békekezdeményezései ebből az időszakból.
szeptember 7. – Békét Szíriának, hallgassanak el a fegyverek!
Rögtön pápasága első évében, öt hónappal megválasztás után az egyre jobban kiszélesedő szíriai polgárháború láttán Ferenc pápa 2013. szeptember 7-én hirdette meg az ima és böjt világnapját a térség békéjéért. Felhívására ezrek gyűltek össze a Szent Péter téren, hogy „együttérző és aggódó tekintetüket Szíriára vessék, amely sajnos még ma is szenved a pusztulás, fájdalom és halál következményeitől”. „Isten világa egy olyan világ, amelyben mindenki felelősséget érez a másikért, a másik javáért” – emlékeztetett akkor Ferenc pápa. „Amikor megtörik az együttélés harmóniája, akkor olyan változás következik be, mely a testvért, akire pedig vigyáznia és szeretnie kellene, ellenfelének tekinti, megtámadja és le akarja gyűrni”. A pápa szava akkor így figyelmeztetett: „Az erőszak és a háború csak halált hoznak. A háború mindig vereség az egész emberiség számára”.
február 23. Ima és böjt a dél-szudáni és kongói népért: Mondjanak nemet az erőszakra
2013. február 23-án, éppen nagyböjt első péntekén hirdette meg Ferenc pápa a második ima- és böjti napot, ezúttal Dél-Szudán és a Kongói Demokratikus Köztársaság kiengesztelődéséért.
Ferenc pápa és a Római Kúria tagjai éppen befejezték nagyböjti lelkigyakorlatukat, melyet a dél-szudáni és kongói népek békéjéért ajánlottak fel. A szentatyának e két afrikai ország iránt érzett aggodalma és kérése az öt évvel később a hőn áhított dél-szudáni és Kongói Demokratikus Köztársaságban tett apostoli útjában öltött testet, melynek során továbbra is kérte, hogy „vessük el a béke magvait ott, ahol a polgárháború és a politikai bizonytalanság halált és rémületet vet el”. A pápa szerint „az erőszakkal megszerzett győzelmek hamis győzelmek; miközben a békéért végzett munka mindenki javára válik!” Ebből az alkalomból külön megemlékezett „a háborús övezetekben erőszak áldozatául esett nőkről és gyerekekről, akiknek a háború ellopja a gyermekkorukat, sőt néha még az életüket is”.
2020. szeptember 4-én böjt és imanap volt Libanon újjáépítésért. Egy hónappal a Libanont sújtó tragédia, a Bejrút város kikötőjében történt robbanás után Ferenc pápa a 2020. szeptember 2-i általános kihallgatáson a szolidaritás jeléül egyetemes böjt- és imanapot hirdettet meg, megismételve Szent II. János Pál pápa 1989-ben tett felhívását: „Libanont nem hagyhatjuk egyedül.” Bár nem volt folyamatos konfliktus Libanonban, mégis az ország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitása veszélybe került. „Libanont a tolerancia, a tisztelet, az együttélés és a pluralizmus formálta hosszú időn keresztül és tette 》unikummá《 a térségben, éppen ezért nem engedhetjük meg, hogy ez az örökség elvesszen” – szólt Ferenc pápa bátorítása. A politikusoktól és a vallási vezetőktől azt kérte, hogy „őszintén és átláthatóan vegyenek részt az újjáépítési munkában, felhagyva a pártérdekekkel, mindig a nemzet közjavát és jövőjét tartva szem előtt”.
2021. augusztus 29-én felhívás az „megpróbált afgán népért”. „Elkötelezetten imádkozzunk és komolyan böjtöljünk, mert most itt az ideje az imának, a böjtnek és a vezeklésnek” – szólt Ferenc pápa két évvel ezelőtt, augusztus utolsó vasárnapja Úrangyala imádsága során, az afganisztáni válság tetőpontján. A szentatya azt javasolta, hogy „Afganisztánért, mely szörnyű heteket élt át a tálibok erőszakos visszatérésével, kérjük a Mindenható kegyelmét és bocsánatát”. „Én komolyan gondolom – vallotta meg a pápa – hogy az ima és a böjt akkor hatékony, ha őszinte hittel végezzük, mert soha nem szabad félvállról venni azokat.” Konkrét dátumot akkor nem hirdettek meg, ellenben lelkileg mozgósították Isten népét, hogy „ne maradjon közömbös a súlyosan megpróbált afgán lakosság iránt”.
2022. március 2-a: Békét Ukrajnának, Isten azt akarja, testvérek legyünk, ne ellenségek! „A Béke Királynője óvja meg a világot a háború őrületétől” – hangzottak Ferenc pápa prófétai szavai a múlt év február 23-i szerdai általános kihallgatáson, melyet sajnos másnap követett Ukrajna megtámadása Oroszország részéről. Ferenc pápa egyúttal bejelentette, hogy március 2-ára, éppen hamvazószerda napjára ima és böjtnapot hirdet meg a térség békéjéért. „A politikai felelősséggel rendelkezőknek komolyan meg kell vizsgálniuk lelkiismeretüket Isten előtt, aki a béke, nem pedig a háború Istene, és mindenkinek, nem csak egyeseknek az Atyja. Ő mindig azt akarja, hogy testvérek legyünk, és ne ellenségek! Imádkozom minden érintett félhez, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely csak további szenvedést okoz a lakosságnak” – kérte akkor Ferenc pápa és békefelhívásai a meggyötört és szeretett Ukrajnáért, azóta is rendre, legalább hétről-hétre elhangzanak a vasárnapi Úrangyala imádság és a szerdai általános kihallgatás során.
Kép és szöveg: Vatican News
