Okosak az eszközeink és mesterséges intelligenciával turbózzuk fel a természetes intelligenciánkat, de mindez hogyan hat a mindennapi és a vallásos életünkre? Egy, az amerikai tudományos akadémia kiadványában (PNAS) idén augusztusban megjelent tanulmányban (Joshua Conrad Jackson és mások) a szerzők egy többmillió főt érintő vizsgálatban, több részkutatás eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia (MI) formájában jelentkező automatizációnak való kitettség csökkenti az emberek vallásosságát.
Ha az emberek a technológia használatával képesek az időjárás előrejelzésére, a betegségek diagnosztizálására és kezelésére, valamint az erőforrások előállítására, akkor kevésbé támaszkodnak a vallásos hitre és gyakorlatokra, állapítja meg a tanulmány. A tudósok körében széles körben elterjedt nézet, hogy a technológiai fejlődés csökkenti a természetfeletti gyakorlatok gyakoriságát, de nem elegendő a vallás általános hanyatlásához, amit jól igazol, hogy a tudomány és a technológia térhódítása ellenére sem szűnt meg a vallásosság az ipari forradalom idején sem. A szerzők amellett érvelnek, hogy az automatizáció a technológia olyan újszerű jellemzőkkel bíró határát jelenti, ami elősegítheti a vallásosság hanyatlását. Az emberek az automatizálási technológiáknak természetfeletti képességeket tulajdonítanak, miközben a robotokat és az MI-ket inkább az istenekkel, mint az emberekkel hozzák összefüggésbe. Ez részben annak köszönhető, hogy ezek gyakran felülmúlják az embereket a pontosságban, az előrejelző képességben, miközben lehetővé teszik, hogy az ember „istent játsszon”.
A Deus ex machina latin kifejezés – ami magyarul ekként fordítható: Isten a gépből – az ókori görög drámákban gyakran előforduló színházi megoldásra utal, amikor a kilátástalannak tűnő helyzetet egy csoda vagy isteni beavatkozás révén oldották fel. Az elnevezés onnan ered, hogy ilyenkor gyakorta az istenséget játszó színészt egy daruval vagy más szerkezettel engedték le a színpadra.
Ma, amikor szinte vallásos csodálattal követjük a mesterséges intelligencia térnyerését, miközben ezzel párhuzamosan csökken a vallásosság, úgy tűnik, hogy egyre nagyobb szükség van a gépből előlépő Istenre, a váratlan fordulatra, a csodás megoldásra, hogy a technológiai szemfényvesztés ne homályosíthassa el végérvényesen a látásunkat. Okosan kell bánnunk az eszközeinkkel, értelmesen kell használnunk a mesterséges intelligenciát, ehhez viszont elengedhetetlen a bölcsességünk.
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/43-as számában.
