Élettől pezseg a dévai magyar közösség, amelynek tagjai bár szórványban élnek, mégis megtalálják a közös hangot a dévai ferencesek által szervezett programok keretében. A dévai Páduai Szent Antal-plébánián töltöttük családommal az október 20–22. közötti időszakot, mert Bonaventura ferences szerzetes, plébános, illetve a Téglás Gábor Elméleti Líceum részéről Kun-Gazda Kinga-Viola meghívására előadással egybekötött könyvbemutatót tartottam a Facebook közösségi oldalról és az álhírek témájáról. Vendégként pillantottunk be a pezsgő életbe.
Az egyik diák, aki részt vett az iskolai előadáson (az iskola 5-12-es diákjai és tanárai népes társasága tagjaként) magyarul kérdez tőlem valamit, majd ugyanazzal a természetességgel a társához fordulva románra vált. A helyiekkel való beszélgetéseinkből világossá válik, ez a mindennapi életük része: kisebbségiként jelentős román többségben, illetve felekezeti szórványban élnek. Mindennek ellenére élettel teli közösséget láttunk, amelyik mondhatni az iskola és a templom köré épül, amelyek az oktatási és vallási szerepükön túl kulturális és civil feladatot is betöltenek a közösség életében.
A plébániára érkezve az első perctől otthon érezhettük magunkat: a hároméves fiam a rendkívül igényesen kialakított és rendben tartott plébánia udvarán felállított játszótéren jó elfoglaltságot talált magának. A játszótér közösségformáló erejét szombaton is megtapasztaltuk, ugyanis az Apró Kezek Műhelye szervezésében, a plébánia támogatásával igazi őszi zsongásnak lehettünk tanúi: több mint hatvan gyermek, pedagógus és szülő őszi gyümölcsök és termények felhasználásával színesítette és dekorálta a plébánia udvarát. A kézműves foglalkozás közben a gyerekek Bonaventura ferences társaságában táncolhattak, a játszótéren beszélgettek, nyíllal célba lőttek, hullahopp karikával játszottak…
Szombat este a plébánia és a templom szomszédságában található Szent Antal Közösségi Házban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elismerő díjában részesült a közösség szolgálatában végzett művelődésszervező munkájáért a Kun-Gazda házaspár. Kinga-Viola az iskola tanáraként jelentős szerepet vállalt és vállal az iskola formálásában, tanárként, valamint az Apró Kezek Műhelyének megálmodójaként és tevékeny tagjaként a hagyományok megélését, a magyar kultúra terjesztését, az anyanyelv használatát és a keresztény értékek tudatosítását népszerűsíti. Férje, Gergely évekig református lelkészként tevékenykedett, de 2005-ös Dévára történő költözésüket követően ő is az iskola vonzásában, illetve sajtótermékek és kiadók szerkesztőjeként vette és veszi ki a részét a közösség szolgálatából. Közösen álmodták meg és működtetik a Gyertyalángot, az egyházközség tartalmas lapját. Serfőző Levente EMKE-alelnök, a HÍD Szebeni Magyar Egyesület elnöke adta át az EMKE nívós kitüntetését, a Kun-Gazda házaspárt Bonaventura ferences szerzetes méltatta.
Dévai látogatásunkat gyermeki őszinteséggel és tömörséggel így foglalta össze a fiam: jó itt.