Pierbattista Pizzaballa bíboros október 16-án videókonferencián nyilatkozott újságíróknak, akik megkérdezték tőle, hogy hajlandó lenne-e felajánlani magát cserébe a Hamász múlt heti izraeli támadása során túszul ejtett gyermekek kiszabadításáért cserébe. A bíboros azt válaszolta, hogy bármit hajlandó megtenni azért, hogy „hazahozza azokat a gyerekeket”.
„Kész vagyok-e a cserére? Bármire, ha az a szabadsághoz vezethet, és hazahozhatja azokat a gyerekeket, nem probléma. Részemről teljes a készség” – mondta a bíboros.
Az izraeli védelmi erők hétfőn bejelentették, hogy 199 izraeli túszt, köztük gyerekeket tart fogva a Hamász, és hogy a hadsereg megpróbálja felderíteni, hol tartják őket fogva Gázában. A Hamász terroristái múlt héten azzal fenyegetőztek, hogy minden alkalommal, amikor az izraeli hadsereg civil célpontokat bombáz Gázában, megölnek egy túszt.
A bíboros hangsúlyozta, hogy „meg kell találni a módját annak, hogy a túszokat visszaszerezzük”. „Készek vagyunk segíteni, még én személyesen is” – tette hozzá. Pizzaballa, aki az Izraelben, a palesztin területeken, Jordániában és Cipruson élő latin katolikusok vezetőjeként szolgál, megjegyezte, hogy az Izrael elleni október 7-i meglepetésszerű támadás óta nem állt közvetlen kapcsolatban a Hamásszal.
A Vatikán hajlandó segíteni a békemegállapodás közvetítésében Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár szerint, aki egy pénteki interjúban azt mondta, hogy a Vatikán legfőbb gondja a konfliktus közepette „az izraeli túszok szabadon bocsátása és az ártatlan életek védelme Gázában”.
„Nem tudom, mennyi tere lehet a párbeszédnek Izrael és a Hamász milícia között – mondta Parolin –, „de ha van – és reméljük, hogy van –, akkor azt azonnal és késedelem nélkül folytatni kell.” „A Szentszék készen áll minden szükséges közvetítésre, mint mindig” – mondta.
Pizzaballa október 17-én, kedden ima- és böjti napra hívott fel a békéért és a megbékélésért a Szentföldön, arra buzdítva a katolikusokat, hogy szervezzenek imaórákat eucharisztikus imádsággal és rózsafüzér imádkozással, „hogy kifejezzük az Atyaistennek a béke, az igazságosság és a megbékélés iránti szomjúságunkat”. „Ebben a szomorú és megdöbbentő időben nem akarunk tehetetlenek maradni. Nem hagyhatjuk, hogy a halál és annak fullánkja (1Kor 15,55) legyen az egyetlen szó, amit hallunk” – mondta. „Ezért érezzük szükségét annak, hogy imádkozzunk, hogy szívünket az Atyaistenhez fordítsuk. Csak így meríthetünk erőt és derűt, hogy elviseljük ezeket a nehéz időket, ha imádságban és közbenjárásban hozzá fordulunk, hogy e gyötrelmek közepette könyörögjünk és kiáltsunk Istenhez”.
Courtney Mares / CNA
Fotó: Vatican News
