A karánsebesi római katolikus egyházközség vasárnap ünnepelte a jelenlegi plébániatemplom alapkőletételének és a plébánia újraalapításának 300. évfordulóját. A jubileumon részt vettek a resicabányai Német Demokrata Fórum képviselői. Az ünnepi szentmisét a zsúfolásig telt templomban Johann Dirschl általános helynök mutatta be, koncelebrált Marin Matieș karánsebesi plébános, esperes, Reinholdt Lovasz volt karánsebesi plébános, Sergiu Ștefan Ursache temes-slatinai plébános, Simon Mihai herkulesfürdői plébános és Călin Ciocisn nándorhegyi plébános.
Az ünnepi liturgián jelen volt Felix Borcean polgármester és Erwin Josef Țigla, a Hegyvidéki Német Demokrata Fórum elnöke, a 33. hegyvidéki Német Kulturális Napok főszervezője. A szentmise zenei szolgálatát a lugosi és a karánsebesi templomi kórus látta el Monica Bati lugosi orgonista vezetésével, micel a mintegy 800 lelket számláló karánsebesi közösségnek jelenleg nincs kántora és orgonistája.
A szentmise előtt a népviseletbe öltözött párok és a meghívottak a Dragalina parkból indulva, a sétálóutcán, a kultúrház mellett vonultak a Lira fúvószenekar zenéjére a templomba. Részt vettek gyermekek és fiatalok a Loga Nemzeti Középiskola német tagozatáról, a resicabányai Enzian néptánccsoportok (gyermekek, fiatalok és felnőttek), továbbá néhány cseh plébániáról is érkeztek népviseletbe öltözött hívek Cseherdős filiából (herkulesfürdői plébánia) és a zsuppai filiából (karánsebesi plébánia). A templomnál, a főbejárattól jobbra latin és román nyelvű márványtáblát avattak a jelenlegi templom fennállásának 300. évfordulója alkalmából és ezt a főcelebráns megáldotta. Az adományok felajánlása keretében, amelyet Marie Therese Gabor FCJM nővér szervezett, a kenyér és a bor mellett szimbolikus elemeket is átnyújtottak az általános helynöknek: köveket, órát és lámpást, mint az alap, az idő és a ragyogás szimbólumait.
Reinholdt Lovasz egykori karánsebesi plébánost tapssal fogadták a hívek. – Nagyon örülök, hogy sok ismerős arcot láthatok – mondta, majd megjegyezte, hogy az általa a 90-es években a ferences nővérekkel közösen létrehozott struktúra, maga a ferences élet, évszázadok óta létezett a régi Karánsebesben, ma is létezik, és még mindig hatékony.
Reinholdt Lovasz megemlítette a karánsebesi római katolikus egyháztörténeti tanulmányait is, különösen a városban élő ferencesekről szólót, amelyek román nyelven jelentek meg Craiován és Târgoviștéban. A harmadik hamarosan Bukarestben jelenik meg. A német fordítás készül – mondta. – A ferencesek 300 éve tevékenykednek itt, de a középkorban is jelen voltak. 1333-ban már szerepel a sebesi, azaz a karánsebesi plébánia a pápai tizedjegyzékben, amely szerint a várban plébánia működött.
Emellett több olyan templomépület is volt, amelyek romjait az évszázadok során tárták fel, többek között itt, a város központjában, a plébániatemplommal szemben. Ezek képezték a középkori ferences templom alapjait, amelynek meglétét Blasius Kleiner OFM Alvincen írt krónikája is bizonyítja, aki provinciálisként is felkereste ezt a kolostort. A legrégibb időktől fogva itt is vegyes volt a lakosság, ahogy ma is, és történelmi bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy 1500 körül a karánsebesi lakosok egy része katolikus volt, és tizedet fizetett a csanádi egyházmegyének” – mondta Reinholdt Lovasz, aki jelenleg Plankstadtban, a freiburgi egyházmegyében szolgál.
A szentmise után a káránsebesi és a resicabányai csoportok néptáncokat mutattak be, a fúvószenekar pedig rövid koncertet adott a templom előtti téren. Ezt követően közös agapét tartottak.
Megjelent: Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien, 31. évf., 7682 sz. Bukarest, 2023. október 13., péntek, 4. o
Fordította és adaptálta: Claudiu Călin / a temesvári püspökség sajtóirodája
