Előadással, kiscsoportos beszélgetésekkel és a háromnapos találkozó kiértékelésével zárult a Lelkipásztori Napok programja október 7-én, szombaton. Temesváron, a Kolping Házban első alkalommal szervezett egyházmegyei szintű rendezvényen papok és világiak, illetve hazai és külföldi vendégek vettek részt, akik megosztották egymással a választott témához, a misszióhoz kapcsolódó tapasztalataikat, gondolataikat és tanúságtételeiket.
A program utolsó előadását Misszió ma – lehetőségek és kihívások címmel Gáspár István szolnok- belvárosi plébános tartotta. – Szent II. János Pál pápa nevezte először a missziót evangelizációnak, ráadásul úgy mondta, hogy új evangelizáció. Mi az, amiben új az evangelizáció? A szent pápa úgy fogalmazott, hogy új a tüzében, a nyelvezetében és a lelkesedésében. Tehát új a tüzében, hogy tűzzel hirdessük Krisztus örömhírét, megtalálni az új nyelvezetet, amit megért a ma embere, és meg kell találni azokat a módszereket is, amivel el tudjuk vinni Krisztust a többiekhez. A misszió első lépését tanítványságnak hívjuk. A tanítvány az, aki ott ül a Mester lábainál, Krisztus lábainál, hallgatja őt, és amit hall, azt kell továbbadnia. A tanítvány tudomásul veszi Krisztus törvényeit, de szeretetből tartja meg őket. A szeretet az, ami mozgatja. A tanítványság egy életre szól. Napi kapcsolatot feltételez a Mesterrel és a többi tanítvánnyal. Tapasztalatom szerint az egyházban sokkal több a fogyasztó keresztény, mint a tanítvány. Tehát aki csak fogyasztani akar, aki csak kapni akar, aki csak meríteni akar a forrásból. Először engedjük, hogy Krisztus minket evangelizáljon, tanítvánnyá tegyen, és hogy ha rátaláltam a forrásra, rátaláltam Krisztusra, akkor meg kell mutatnom a többieknek is, hogy hol van – mondta az előadás kezdetén Gáspár István. Ezt követően a jelenlévők több konkrét lehetőséget hallhattak a közösség szervezésére, a hívek bevonására a plébánia életébe és tevékenységébe.
Az előadó a kiscsoportos beszélgetések kérdéseit is megfogalmazta: Mit tehetnék én azért, hogy elinduljak a tanítványság útján? Mit tudnék tenni a közösségemért ebben a tekintetben? Mit tehetünk azokért, akik nem járnak templomba, de szimpatizálnak keresztény közösségünkkel?
A kiscsoportos beszélgetések kiértékelése után szentmise következett, amelyet Szilvágyi Zsolt püspöki helynök mutatott be, a homíliát Augustin Bărbuț lelkipásztor, a temesvári Szentháromság-plébánia plébánosa tartotta.
A Lelkipásztori Napok utolsó mozzanata a három nap kiértékelése, vagy inkább összefoglalása volt, amelynek keretében Szilvágyi Zsolt püspöki helynök az egyes előadásokból idézett, illetve köszönetet mondott minden önkéntesnek, aki hozzájárult a programok szervezéséhez és azok zökkenőmentes lebonyolításához, valamint a Kolping-ház vezetőjének Eduard Dobrenak és minden munkatársának segítőkészségükért és a szívélyes vendéglátásért. Az elismerő taps nem csupán az önkénteseknek szólt, Szilvágyi Zsoltnak is, aki elmondta: 22 évvel ezelőtt ezen a napon celebrálta primíciáját, vagyis a pappá szentelése utáni első szentmisét.
Mikor lesz a következő találkozó, tette fel a kérdést búcsúzáskor több résztvevő is. Az új pasztorális év minden bizonnyal több hasonló lehetőséget, közös programot kínál.
