„Olyan fáradt vagyok, pedig egész nap csak ültem”, halljuk gyakran a mondatot. Orvosi becslések szerint egy héten átlagosan 56 órát töltünk egy helyben, mozdulatlanul, megszakítás nélkül. Cikkünkben arról olvashatnak, milyen problémákat okozhat a sok ülés, illetve arról is, hogyan lehet megelőzni ezeket.
Egy átlagos, irodai munkát végző ember átlagban akár 10-12 órát is ülve tölthet naponta. A becslés szerint a nők az átlagnál többet ülnek, mert kevesebbet sportolnak, kevésbé aktívak, és nagyobb köztük az irodai munkát végzők száma. Az ülőmunkának komoly negatív hatásai lehetnek testünkre és lelki egészségünkre is. Sajnos teljesen elkerülni nem tudjuk, manapság már azok is sokat ülnek a képernyő előtt, akik alapvetően nem irodai munkát végeznek. Az ülő életmód nem is a felnőtt életkorban kezdődik az irodai környezetben, hanem már gyerekkorban, az iskolapadban és a számítógép előtt. Káros hatásai pedig egyre gyűlnek, fokozódnak, mígnem ott tartunk, hogy már a munkavégzésünket veszélyeztetik. Egy érdekes orvosi hasonlat szerint „a sok ülés olyan, mint az erős dohányzás”.
Az ülő életmód negatív hatásai
A kutatások szerint az ülő életmód a gerinc és más mozgásszervi fájdalmas megbetegedéseken túl a belső szervekre is rossz hatással van. Megduplázza a szív- és érrendszeri megbetegedés, az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát, növeli a vastagbélrák, a petefészekrák, a magas vérnyomás, a csontritkulás és a magas koleszterinszint kialakulásának esélyét, sőt növeli a depresszió és a szorongásos zavarok megjelenését is. Testünk idejekorán jelzi, amikor túl sokat ülünk: elkezd fájni a nyakunk, a derekunk, de ezeket a fizikai tüneteket egy idő után hajlamosak vagyunk megszokni és nem törődünk velük. A tudatalattink viszont észleli a diszkomfortérzetet – nyűgössé, feszültté, türelmetlenné válhatunk, nem tudunk koncentrálni.
Amikor ülve dolgozunk, a fejtartásunk jellemzően nem megfelelő, ez pedig nagyfokú terhelést róhat a nyakra, illetve a vállöv és lapocka régióira. Emlékeztessük magunkat ülés közben is tehát arra, hogy ne lógassuk a fejünket a monitorunkba bújva. Az ülő életmód egyik legnagyobb átka: az aranyérbetegség, amit nem szabad könnyen venni.
Tartsunk mozgásszünetet
Azon, hogy valakinek ülőmunkája van, nehezen lehet változtatni. De akkor sem kell 8-10 órán át egyfolytában ülve maradni, hasznos lehet, ha egy- vagy kétóránként beiktatunk egy pár perces mozgásszünetet. Ilyenkor érdemes felállni, kinyújtóztatni, megmozgatni a tagjainkat, sétálni egy kicsit, hogy a véráramlás helyreálljon a testünkben, fokozódjon a keringés a vénákban.
Figyeljünk arra, hogyan ülünk
Figyeljünk a szakemberek tanácsára, miszerint, hogy elkerülhessük a fájdalmas problémákat, a következőket érdemes figyelembe vennie: a képernyőt és a széket úgy állítsuk be, hogy a fejet ne kelljen lehajtani, azaz a képernyő szemmagasságban legyen. Továbbá kb. 80 cm távolságra legyen a szem a képernyőtől, és fontos, hogy próbáljunk meg egyenesen ülni a gép előtt, úgy, hogy a talpak legyenek a talajon, a hát legyen egyenes, a vállakat húzzuk hátra és eresszük le. Amennyiben az egyenes ülés gondot okoz, tehetünk a derék mögé egy párnát.
A billentyűzetet helyezzük el úgy, hogy gépelés közben a felkar derékszöget zárjon be az alkarral. Munka közben sem kell feltétlenül az asztal mellett tartózkodni. Használjunk ki minden alkalmat a mozgásra. Ha munkahelyen belül szeretnénk informálódni, e-mail küldése helyett menjünk át a kollégához a másik irodába, vagy telefonálás közben álljunk fel a székről és sétáljunk. Ne minden alkalommal használjuk a liftet, inkább lépcsőzzünk egy-két emeletet!
Ha minden órában valóban csak tíz percet áldozunk a mozgásra, helyes légzésre, az összességében nyolcvanpercnyi regenerálódás a keringésnek, a mozgásszerveknek, az anyagcserének. Mindez természetesen nem fogja teljes mértékben ellensúlyozni az ülőmunka kockázatait, de enyhíti a tüneteket, fokozza a vérkeringést és nem utolsósorban stresszmentesít. Súlyos panaszokkal azonban mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Minier Csaba
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/26-os számának Egészségsarok rovatában.
