Együtt imádkozni a szentatyával a világ jövőjéért, hitünkért, közösségeinkért

A temesvári egyházmegye fiataljainak beszámolója a lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozóról

0
843
Fotók: gerhardus.ro

A temesvári egyházmegye fiataljai is részt vettek az idei, 2023-as lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozón. Az Ifjúsági Világtalálkozó a katolikus egyház nemzetközi rendezvénye, amely a világ minden tájáról arra hívja a fiatalokat – immár 27. alkalommal –, hogy találkozzanak, ünnepeljenek és együtt imádkozzanak a szentatyával. Az alábbiakban Kopacz Bíborka beszámolója olvasható.

Elsősorban elmondhatom, hogy nagyon különleges élmény és nagyon sok mindent adott nekünk, résztvevőknek. A temesvári egyházmegyéből 31-en vettek részt a csapatunkban. Az első csoport már a ráhangoló napokon is ott volt (július 26-tól), a második csoport hét résztvevővel pedig 31-én, az esemény kezdetére érkezett meg a portugál fővárosba. Csoportvezetőnk Szabó Tibi lelkipásztor volt és három nővér is velünk tartott: Văcaru Alexandra nővér, Andries Andreea nővér és Bukovics Erika-Mária nővér.

Utazásunk autóbusszal kezdődött, majd a budapesti reptérről indultunk Lisszabonba, ahova este érkeztünk meg, így már csak a regisztrálásra és a szállás elfoglalására volt idő.

Első napunkon sikerült ellátogatni az egyik leghíresebb zarándokhelyre, Fatimába, ahol 1917-ben többször is megjelent a Szűzanya három pásztorgyereknek. Jó volt érezni a hely erejét és kegyelmét, látni a sok imádkozó embert, közösen kérni Mária segítségét. Aznap délután a megnyitóra mentünk, ekkor tárult elénk először annak a hatalmas tömegnek a látványa, ami a későbbiekben végigkísérte minden napunkat. Önmagát, egy csoportot vagy akár egy országot képviselve a sok fiatal már izgatottan várta, hogy mi fog történni vele a héten, milyen új dolgokat fog megtapasztalni. Különleges érzés, mintha egyszerre lennél valaki, de ugyanakkor nagyon kicsi, egy a sok közül.

A következő napokban délelőttönként katekézisekre, úgynevezett „Rise up”-okra mentünk, ahol mindenki a saját nyelvén, különböző helyszíneken vehetett részt. Ezt követte mindig egy közös szentmise. A mi csoportunk mindegyik ilyen délelőtti programon részt vett, hiszen nagyon hasznosak voltak. Sokat fejlődtünk általuk szellemileg, érzelmileg és lelkileg. Mindegyik nap más igerész és más téma volt a középpontban, de mindegyik kapcsolódott a fő témakörhöz: „Mária felkelt és sietve útnak indult” (Lk 1,39). Ezeken a katekéziseken szó esett többek között a hitről, amiről megértettük, hogy nem csak néhány szabály elfogadását jelenti, hanem egy nagyfokú bizalmat, és hogy a hit erejéből merítkezve találkozhatunk újra meg újra a jó Istennel, ahogy Mária is tette. Szó esett még arról is, hogy Isten nem köti feltételekhez az irgalmát, amelynek befogadására csak úgy vagyunk képesek, ha bűnbánatot tartunk. Az Isten meghívása is elhangzott a tanításokon, ami nem csak egy felszólítás, hanem meghívás arra, hogy az egész életünket helyezzük az ő akaratába.

A délelőtti katekézisek mellett, nagyon sok más programlehetőség volt még, viszont amit kiemelnék, az Ferenc pápa fogadása és a pénteki közös keresztút. Ezeken a napokon szintén külön élmény volt látni a sok-sok fiatalt, aki együtt örült a találkozásoknak Istennel, a szentatyával és egymással. Ferenc pápa nagyon mély üzenetet adott át nekünk. Elmondta, hogy maradjunk mindig kapcsolatban Jézussal, akitől mindannyian személyes meghívást kaptunk erre a találkozóra. A pénteki keresztutat, amit egy függőlegesen is átjárható színpadon mutattak be, úgy rendezték, hogy több művészetet ötvöztek benne, teljesen a fiataloknak szólt és nagyon mély mondanivalót közölt mindegyik állomás, mindegyik imarészlet. Együtt lehetett érezni, vagy akár azonosulni lehetett a keresztút szereplőivel, napjainkban.

A szombat és a vasárnap teljesen más helyszínen és hangulatban zajlott, ezt a két napot, a virrasztást és a vasárnapi záró szentmisét, a találkozó csúcspontjának lehet nevezni. A városon kívül eső, az óceán partján lévő óriási Tejo parkig a fele utat gyalog tettük meg. A helyszínen pedig miután mindenki megkapta a helyét, esti virrasztáson vettünk részt. Felemelő érzés volt kb. 1,5–2 millió fiatallal a csillagos égbolt alatt együtt imádkozni a szentatyával a világ jövőjéért, hitünkért és közösségeinkért. A reggeli napfelkelte a lisszaboni öbölben egy igazán gyönyörű napindító látvány volt a találkozó utolsó napjára. Ugyanis a vasárnapi szentmise volt a záró momentuma a találkozónak. Nagy hála volt mindannyiunk szívében, hogy mindezt átélhettük. A katolikus egyházfő itt arra buzdított minket, fiatalokat, hogy keressük az örömöt az életben és terjesszük azt, mert a boldogság hittérítő erővel bír, és maga Szűz Mária is az öröm misszionáriusa volt.

Az utolsó napon volt ideje a csoportunknak egy kis városnézésre, belekóstolni a portugál építészetbe, kultúrába, ízvilágba. Mindezek után pápai áldással, sok különleges élménnyel, lelki erővel és feltöltődve indulhattunk hazafelé, hogy vigyünk szeretteinknek és másoknak is az átélt élményekből és örömből.

Kopacz Bíborka, TEKMEK

Forrás: gerhardus.ro