A szakmai gyakorlatot az 2022-2023-as tanév második félévében hirdették meg azzal a nagyon gyakorlati céllal, hogy a Kolozsváron teológiát tanuló, világiként egyházi szolgálatra készülő egyetemi hallgatók betekintést kapjanak egy másik, a sajátjuktól különböző egyházmegye működésébe — ez esetben a nagyváradi egyházmegye mindennapjaiba. ,,Hálás vagyok, hogy láthattuk mindazt megvalósulni, amire az egyetemen tanítanak; valamint azért is, hogy megtapasztalhattuk, hogyan van jelen az egyház és általa a vallás az emberek életében a pasztorációs tevékenységek által”, vallja Hegedűs Rita, az itt olvasható rövid ismertető szerzője, aki a kolozsvári teológiai alapképzés elvégzése után vett részt a nagyváradi nyári gyakorlaton.
A gyakorlatozók két hetet töltenek a püspökségen, amely alatt számos dologgal megismerkedhetnek. Az első pár napban személyes beszélgetés keretében találkoztak Böcskei László püspökkel, aki röviden ismertette az egyházmegye működését, illetve a jövőre vonatkozó terveket, amelynek a megvalósításán az egyházmegye munkatársaival együtt dolgoznak.
Ezt követően a gyakorlatozókat körbevezették a püspöki palotában, illetve annak kertjében, bemutatták azokat az épületeket, amelyek különösen fontosak történelmi kapcsolódásuk miatt, és a nagyváradi egyházmegye működésében szerepet játszanak. Megismerkedhettek a patikatörténeti múzeummal, amely 2014-ig aktívan működött, szerzetesrend alapította és működtette. A püspöki palotában megtekinthették az első emeleten a tárlatot, ahol különböző liturgikus tárgyakkal, köztük kelyhekkel, paténákkal, szentségtartókkal, miseruhákkal stb. találkozhattak. A kiállítás érdekessége, hogy a tárlat kialakításának célja a múlt és a jelen kapcsolatának kifejezése volt. Ennek keretében megtalálhatóak ma is használatos tárgyak is: miseruhák, szentségtartók stb. A látogató a történelmi múlt részletes ismertetése során aktív tagjai lesznek a múlt és jelen kapcsolatának.
A palota kertje is sokatmondó, mivel tematikus felépítésű, így többek között különböző stílusokkal találkozhat a látogató, és számtalan olyan növénnyel, ami nem hétköznapi élmény és látnivaló. Egyik kedvenc a kert úgynevezett „biblikus” része: a Szentírásban megjelenő növényekkel ismerkedhet a látogató. A növények előtt a kapcsolódó szentírási idézet is olvasható, ami segít tájékozódni, kapcsolatot teremteni a növény, annak hatása és szentírási jelentése közt.
A levéltár működésébe betekintve azt láthatták a diákok, hogy milyen fontos szerepe van a különböző egyházi dokumentumoknak, amik a letűnt időkről mesélnek.
A tárgyi dolgokkal való találkozás, ismerkedés mellett mindenképpen fontos kiemelni a pasztorációs tevékenységet, illetve az ott dolgozó embereket. A pasztoráció mentén rendkívül sokszínű tevékenységekbe lehetett belelátni: akár konkrétan abba is, hogyan működnek a rendszeres megbeszélések; miképp vetődnek föl új ötletek, hogyan valósul meg egy csapat elképzelése. A megbeszélések alatt kíváncsian hallgatták meg a fiatal gyakornokokat is, próbálták bevonni a jövőre vonatkozó tevékenységek megtervezésébe.
Ellátogathattak különböző egyházmegyei táborokba: gitár- és zenetáborba, a nagyváradi ifi csoport által megszervezett táborba, ahol fiatalok, leginkább középiskolások önállóan, a plébániák és a püspökség támogatásával szerveztek különböző foglalkozásokat a gyerekek számára.
Betekintést kaptak aztán a Patachich Ádám Turisztikai Központ működésébe; személyesen is megszólíthatták az ott tevékenykedőket. Már a érkezéskor megtapasztalhatták a nagyváradi püspökségen dolgozók közvetlenségét, kedvességét. Szeretettel és örömmel várták a diákokat: bármilyen kérdésre nyitottak voltak; megismerni, minél aktívabb tagként bevonni akarták a fiatalokat az egyházmegye működésébe. Pozitív tapasztalat volt Böcskei László püspök nyíltsága és közvetlensége: mindig kíváncsian beszélgetett a gyakorlatozókkal, kíváncsi volt az ötleteikre, kereste az együttműködés útját. A püspök atya megmutatta, hogy a mai egyházban is szükség van a teológusokra; a fiatal munkatársakra, rávilágított arra, hogy az egyháznak lépést kell tartania a világgal, késznek kell lennie az „idők jeleire”.
Az egész csapat hálás a barátságos, támogató, gazdagító környezetért, amelyben a szakmai gyakorlatot tölthették. Az ötfős diákcsapatot egy elsőéves, két másodéves és két harmadévet végzett hallgató alkotja. Mindannyiuk számára hasznos, fontos volt látni, hogyan működik a valóságban az egyház. Nem elég az egyetemi keretek között találkozni a hittel és a vallásossággal, hanem fontos kézzel foghatóan megtapasztalni a közvetlen valóságot.
Gazdagító tapasztalat volt, amire szüksége van a teológushallgatóknak ahhoz, hogy hitelesen tudják, milyen a valóságos, élő egyház; amit könyvekből nem lehet megismerni.
Hegedűs Rita
