Ferenc pápa portugáliai zarándokútjába, amely az augusztusi Lisszabonban megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozónak szól, utólag beiktatták a fatimai kegyhelyet is, mert a Szentatya különleges módon akar imádkozni Máriához a keresztény Európa szívében zajló háború és minden háború végéért. Az 1917-es portugáliai jelenés különösen kötődik Oroszországhoz és a múlt század pápáihoz – írja Andrea Tornielli, a Vatican News főszerkesztője július 6-án közzétett cikkében.
Ferenc pápa másodszor tér vissza a fatimai Szűzanya kegyhelyére, ahol 1917 májusában három pásztorgyermek üzenetet kapott Máriától az emberiség jövőjéről. A gyermekek közül kettő, Ferenc és Jácinta már szent és a harmadik, Lúcia nővér is az oltár dicsősége felé tart. Ferenc pápa augusztus 5-én, szombaton helikopterrel érkezik néhány órára Fatimába. A kegyhely látogatását később iktatták be programjába, mivel eredetileg a pápai zarándoklat csak Lisszabont foglalta magában, a Világifjúsági Találkozó alkalmából. Ferenc pápa már 2017 májusában, a Mária-jelenések századik évfordulóján felkereste a híres Mária-kegyhelyet, hogy a szentek sorába iktassa a két fiatal látnokot, Marto Ferencet és Jácintát – emlékeztet rá Andrea Tornielli szerkesztő igazgató, majd megállapítja, hogy a pápa döntése, miszerint ismét a fatimai Szűzanya lábai elé kíván járulni, különösen jelentőségteljes. A pápa szándékai szerint ez a döntése a háború tragédiájához kapcsolódik, amelyet az orosz hadsereg által bombázott, „meggyötört Ukrajna” él át, de kapcsolódik a világban zajló sok elfeledett háborúhoz is.
Róma püspökének ez a gesztusa közvetlenül összeköthető egy másik gesztusával, amelyet alig több mint egy hónappal a háború kitörése után tett. 2022. március 25-én a Szentatya Oroszországot és Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel a Szent Péter bazilikában. A Szűzanya, fatimai jelenésében éppen azzal az üzenettel fordult a pásztorgyermekekhez, hogy szenteljék Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. Ferenc pápa tizenhat hónappal ezelőtt, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén így imádkozott Máriához, a felajánlás szertartásán:
„Letévelyedtünk a béke útjáról. Elfelejtettük a múlt század tragédiáinak tanulságát, a világháborúkban elesettek millióinak áldozatát. Figyelmen kívül hagytuk az elkötelezettségeket, amelyeket, mint a Nemzetek Közössége vállaltunk, és eláruljuk a népek békeálmait és a fiatalok reményeit.
Inkább figyelmen kívül hagytuk Istent és együtt éltünk hamisságainkkal, tápláltuk az agresszivitást, életeket oltva ki és fegyvereket halmozva fel, elfeledve, hogy felebarátunk és közös otthonunk őrzői vagyunk. A háborúval darabokra szaggattuk a Föld kertjét, a bűnnel megsebeztük Atyánk szívét, aki azt akarja, hogy egymás fivérei és nővérei legyünk. Közönyössé váltunk mindenkivel és mindennel szemben, kivéve saját magunkat. És szégyenkezve mondjuk: bocsáss meg nekünk, Urunk!
Te, a Tenger Csillaga, ne hagyd, hogy hajótörést szenvedjünk a háború viharában!
Szabadíts meg bennünket a háborútól, óvd meg a világot a nukleáris fenyegetéstől!
Az emberi család Királynője, mutasd meg a népeknek a testvériség útját!
Béke Királynője, eszközöld ki a világnak a békét!
Fatima és a pápák története
A portugáliai jelenések kapcsolódnak a XX. századi pápák történetéhez, és összefonódnak személyes életrajzukkal – írja cikkében Andrea Tornielli szerkesztő igazgató. XV. Benedek pápa az első világháború hevében, 1917. május 5-én úgy döntött, hogy a rózsafüzér után elmondott hagyományos loretói litániát kiegészíti a „Béke Királynője, könyörögj érettünk” fohásszal. Néhány nappal később, május 13-án történt a Fatimai Szűzanya első jelenése és ugyanezen a napon XV. Benedek pápa felszentelte a Sixtus-kápolnában Eugenio Pacelli püspököt, aki második utódja lett a péteri székben. Miután XII. Piusz néven megkezdte péteri szolgálatát, Pacelli pápa 1942. október 31-én Mária Szeplőtelen Szívének szentelte „a tévedés vagy viszály által elválasztott népeket”.
Szent VI. Pál pápa szintén a béke ajándékáért imádkozott Fatimában 1967-ben
1967 májusában VI. Pál volt az első pápa, aki elzarándokolt Fatimába, az akkor még mindig Salazar diktátor rezsimje alatt élő Portugáliába, hogy megünnepelje a jelenések 50. évfordulóját. Néhány nappal az indulás előtt Montini pápa kifejtette: „Ennek az útnak az a lelki indíték akar saját értelmet adni, hogy még egyszer, még alázatosabban és erőteljesebben imádkozzunk a békéért”.
Fatimai homíliájában pedig ezt mondta: „Emberek, ne gondoljatok a pusztítás és a halál, a forradalom terveire… gondoljatok a közös megerősítés és a szolidaritás tervére. Emberek, gondoljatok ennek az órának a súlyára és nagyságára, amely meghatározó lehet a jelen és a jövő nemzedék történelme számára”. Szent VI. Pál pápa a történelmi helyzet súlyosságát egyáltalán nem megnyugtató hangnemben írja le: egyrészt jelen van „a szörnyen halálos fegyverek nagy arzenálja” és egy olyan erkölcsi fejlődés, amely nem jár együtt a tudományos és technikai fejlődéssel, másrészt fennáll a szegénység és a nyomor állapota, amelyben „az emberiség nagy többsége” él. „Ezért mondjuk, hogy a világ veszélyben van. És ezért jöttünk el a Királynő lábaihoz, hogy kérjük tőle a békét, egy olyan ajándékot, amelyet csak Isten adhat….. – mondta szentbeszédében VI. Pál pápa, felhívva a hívek figyelmét arra a hatalmas és drámai képre, amelyet a világ és történései mutattak a múlt század második felében.
Wojtyła pápa vére és Benedek pápa üzenete
A fatimai történet és a pásztorgyermekeknek szóló, 2000-ig titokban tartott üzenet azonban Karol Wojtyła pápa esetében kapcsolódik össze elválaszthatatlanul Péter egyik utódjának életével. 1981. május 13-án, 17 óra 17 perckor a Szent Péter téren II. János Pál súlyosan megsérült a török terrorista, Ali Agca által ellene elkövetett merényletben. A lengyel pápa szinte elvérezve és a halál küszöbén érkezett a római Gemelli kórházba. A szent pápa csodának tartotta életben maradását, és tizenkilenc évvel később, a 2000-es szentévben végre nyilvánosságra hozta a fatimai titok harmadik részét, amely leírja egy „fehérbe öltözött püspök” meggyilkolását, aki egy romos városon halad keresztül, majd végül megölik. Szent II. János Pál pápa a látomásban leírtakat saját magára vonatkoztatta.
Wojtyla pápa hosszú péteri szolgálata idején háromszor látogatott el a portugál kegyhelyre: egy évvel a merénylet után 1982-ben, 1991-ben és végül a 2000-es nagy jubileumi évben. Utódja, XVI. Benedek pápa 2010-es portugáliai látogatása során szintén elzarándokolt Fatimába, és azt mondta: „Ha valaki azt gondolná, hogy Fatimának véget ért a prófétai küldetése, áltatná magát”. A Portugáliába tartó repülőúton Ratzinger pápa beszélt a visszaélésekkel kapcsolatos válságról is, válaszolva egy újságírói kérdésre.
„Ami az újdonságokat illeti, amelyeket ma felfedezhetünk ebben az üzenetben, ott van az is, hogy nemcsak kívülről érkeznek támadások a pápa és az egyház ellen, hanem az egyház szenvedése éppen az egyházon belülről, az egyházon belül létező bűnből ered. Ez is mindig is ismert volt, de ma igazán félelmetes módon látjuk: hogy az egyház legnagyobb üldözése nem külső ellenségektől jön, hanem az egyházon belüli bűnből ered, és hogy az egyháznak ezért mélyen szüksége van arra, hogy újra megtanulja a bűnbánatot” – szögezte le XVI. Benedek pápa 2010-es portugáliai apostoli látogatása alkalmából.
Forrás: Vatican News / Andrea Tornielli / Vertse Márta
