A szentatya lesz az első pápa, aki apostoli látogatást tesz Mongóliában, az Oroszországgal és Kínával határos hatalmas kiterjedésű ázsiai országban. Utazására augusztus 31. és szeptember 4. között kerül sor. A végtelen sztyeppék, éghajlati és urbanisztikai ellentétek földjén mintegy 1450 a katolikus hívők száma. Tavaly a pápa bíborossá kreálta Giorgio Marengo főpásztort, a főváros, Ulánbátor apostoli prefektusát.
Mongóliai utazásának szándékát Ferenc pápa több alkalommal is jelezte, kifejezve kívánságát, hogy ellátogasson az Oroszország és Kína között elterülő országba, ahol a katolikusok a lakosság mindössze 0,02%-át teszik ki. A szentatya 2022 augusztusában bíborossá kreálta Giorgio Marengo olasz misszionáriust, akit 2020 áprilisában nevezett ki Ulánbátor apostoli prefektusává, most június 3-án pedig megerősítették a hírt: Ferenc pápa augusztus 31. és szeptember 4. között apostoli látogatást tesz Mongóliában. Ez lesz a szentatya 43. Olaszországon kívüli útja.
A mongóliai utazás hírét Matteo Bruni, a Szentszék Sajtótermének igazgatója jelentette be, aki utalt az ország polgári és egyházi hatóságai részéről érkezett meghívásra, közölve, hogy a látogatás programját és további részleteit a következő hetekben fogják közzé tenni. Júniusban sikeres hasfali sérvműtétet hajtottak végre a szentatyán, aki pénteken elhagyta a kórházat, és visszatért a Vatikánba. A Szentszék megerősítette valamennyi tervezett utazását, így a mongóliait is.
Dzsingisz kán földjén
Már egy ideje tanulmányozták annak a lehetőségét, hogy a pápa felkeresse a kollektív képzeletben Dzsingisz kán birodalmaként szereplő földet, amely tizenhétszer nagyobb Magyarországnál, de világviszonylatban a második helyen áll a népsűrűség tekintetében. A legfrissebb adatok szerint lakóinak száma több mint hárommillió ötszázezer. A nomádok és pásztorok földjén a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él, különösen szélsőséges az ország száraz, kontinentális éghajlata, a hőmérséklet nyáron plusz 40 fokot is elér, míg télen mínusz 40 fok alá süllyed.
A látogatás szándékát maga Ferenc pápa tárta fel számos repülőgépen vagy nyilvános audiencián adott interjújában. Giorgio Marengo bíboros, Consolata misszionárius szerzetes és a mongol főváros, Ulánbátor prefektusa, aki a 2022. augusztusi konzisztórium után 48 évesen a bíborosi kollégium legfiatalabb tagja lett, bejelentette, hogy meghívta Ferenc pápát, látogasson el Mongóliába, és keresse fel a kicsi, 1450 fős, de életerős katolikus közösséget.
Az utazás szándéka
Február 5-én, dél-szudáni útjáról visszatérve a szentatya a kíséretében lévő újságíróknak a jövőbeli utazásaira vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta: „szeptember 23-án Marseille-be megyek, és fennáll annak a lehetősége, hogy Marseille-ből Mongóliába repülök, ez még nem végleges, de lehetséges…” – nyilatkozta a pápa.
Az eredeti elképzelés szerint tehát a mongóliai utat összekapcsolták volna a marseille-i programmal, ahol Ferenc pápa részt vehetne a Les Rencontres méditerranéennes (A mediterrán találkozók) című rendezvényen, amelyet az érsekség a 2020-ban Bariban és 2022-ben Firenzében megtartott két esemény nyomán szervezett. Mindkét tanácskozás és lelki program célja az volt, hogy a Mediterráneum püspökei és polgármesterei, egyházi és világi képviselői megvitassák, hogyan munkálkodhatnak térségükben a béke, az igazságosság és a testvéri együttélés megvalósulása érdekében.
Ferenc pápa április 14-én, a legutóbbi pápai repülőutakat kísérő olasz légitársaság, az Ita Airways alkalmazottainak vatikáni audienciáján ismételte meg utazási terveit. „És aztán ott lesz Marseille, azután Mongólia… és mindezek a dolgok, amelyek várólistán vannak” – mondta a pápa rögtönzött szavakkal. A magyarországi apostoli útjáról Rómába visszatérő repülőgépen tartott sajtótájékoztatóján is szólt terveiről: „Azután ott van a marseille-i út, azután ott van a mongóliai út, és azután van még egy utolsó, nem emlékszem, hová.” Egészségi állapotára utalva ironikusan hozzátette: „Ezek a programok tartanak mozgásban, majd meglátjuk!”
A mongol egyház kicsiny, de „élénk” nyáj
Ferenc pápa 43. apostoli útja augusztus végén kezdődik, több mint három héttel a lisszaboni Ifjúsági Világtalálkozóra szervezett utazását követően. A szentatyát az ázsiai országban Alfred Xuereb máltai érsek, dél-koreai és mongóliai apostoli nuncius, valamint Marengo bíboros várja, aki 2003 óta tartózkodik Mongóliában, ahol más Consolata misszionáriusokkal együtt új plébániát alapított, és 2020 augusztusától pedig Ulánbátor apostoli prefektusa. Marengo bíboros a 2022-es konzisztórium alkalmával több interjúban is beszélt a mongol hívek „kicsiny nyájának” élénkségéről, a testvériség szellemében tett csendes tanúságtételükről.
Alig több mint ezer hívője van a helyi katolikus egyháznak, amely 1992-ben született hetven éven át tartó kommunista rendszer után. A Mongóliába érkezett első misszionáriusok, Gilbert Sales, Robert Goessens és Wenceslao Padilla atyák a Mária Szeplőtelen Szíve Kongregációhoz tartoztak. A Fülöp-szigeteki Padilla atya volt 1992-től a sui iuris misszió vezetője, majd Ulánbátor első apostoli prefektusa 2018-ban bekövetkezett haláláig. A Consolata misszionáriusok 2003-ban érkeztek, intézményüket Boldog Giuseppe Allamano alapította 1901-ben, és különösen Arvaiheerben, az Uvurkhangai régióban tömörültek. Jelenleg 77 misszionáriusuk van, közöttük papok, szerzetesnők és világi hívők. Tavaly a szalézi rend tagjaival és más egyházi intézményekkel együtt ünnepelték a katolikus egyház mongóliai jelenlétének 30. évfordulóját, és szentmisét mutattak be Padilla püspök sírjánál.
Szöveg: Vertse Márta / Vatikáni Rádió
