Mária szeplőtelen szívének emléknapján, június 17-én, szombaton reggel százhuszonöt lelkes ministráns gyülekezett Gyergyóalfalu plébániájának udvarán, ahol fél 10-kor a szentmisével kezdetét vette az a közösségi játékos lelkinap, melyen a szolgálatukban való megerősödés céljával lehettek jelen.
A templomba történő bevonulás felért egy seregszemlével, ahogyan csillogó tekintetek a plébániaudvarról indulva, a templomtéren át a gyergyóalfalvi templomba érkeztek, belakva annak hajóját és szentélyét.
A szentmisét megelőzően Borka Ernő helyi plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd kezdetét vette a szentmise, melynek főcelebránsa Kovács István-László gyergyóremetei segédlelkész volt; jelen voltak a kerület segédlelkészei és Bartos Károly gyergyócsomafalvi plébános is.
Homília helyett Kerekes Péter ditrói segédlelkész tett tanúságot gyerekkori ministránsélményeibe kapaszkodva, elmesélve meghívását, a benne való megtartó erőket, a szolgálat és az állandó tanulás fontosságát. Ezt követően a ministránsok fogadalmat tettek, ruháikat pedig megáldották.
A szentmisét záró csoportkép elkészültét sütemény-ünnep követte, mely a helyi édesanyák ajándék-sütése volt a gyermekeknek. A kalóriáknak természetesen nem adatott esély megállapodásra, Hanuleac Tamás helyi segédlelkész gondoskodott arról, hogy formában maradjunk, énekeljünk, és játékosan tanuljunk a jó Istenről. A nap központi részét a liturgikus tér és idő, templomi berendezések és tárgyak, valamint az egyházi év és ünnepek mélyreható ismertetése-átismétlése képezte, melyet csapatverseny követett, kreatív feladatokkal fűszerezve a kisebbek számára, digitális ,,challenget” tartogatva a nagyobbak részére. A „mérkőzés” tétje magas volt, de mindenki feltűrt ingujjal látott neki a célba érés logisztikájának felépítéséhez. Mielőtt eredményt hirdettek volna a szervezők, helyben készült bográcsgulyás kérezkedett ebédlő asztalunkra, a borzonti sekrestyés, Mariska, valamint segédje, Annamari és csapatuk jóvoltából.
A jó hangulatú étkezés végére eső kerekedett, nem is kicsi. Így a délutánt, a csapatépítésben profi cserkészek játékarzenálja nem tudta tökéletesíteni, de így is, az eredményhirdetés izgalma, és a délelőtt folyamán szerzett tudásháttér és közösségi erő megtapasztalása meghozta gyümölcsét. Mosolyokkal, édességgel telítetten és a következő alkalmat már nagyon várva tértünk haza.
Köszönet a gyergyóalfalvi plébánia szervezőerejéért, az imában és anyagiakban támogatókért, minden segítőért és résztvevőért. Legyen áldás napjaik nyomán!
Jánossi Imre
Fotó: Mándoki Balázs
