Józsefházán tartották a XXI. ministránstalálkozót a szatmári egyházmegyében június 3-án, mottójául az ,,Én vagyok jó pásztor!” szentírási szakaszt választották a szervezők. Az alkalomra 15 plébánia 130 ministránsa jelentkezett azért, hogy együtt lehessenek hasonló érdeklődésű, gondolkodású, korú gyermekekkel, fiatalokkal és találkozásukból barátságok szövődjenek.
Az Ifjúsági Iroda által összeállított program bemutatkozással kezdődött. A csapatok egy lapra felírt szóval érkeztek, kiemelve Jézusnak, a jó pásztornak egy-egy fontos tulajdonságát, amihez néhány mondatos magyarázatot is fűztek.
A ministránsok által választott szavak a következők voltak – Hűség, Megújító, Otthont adó, Vezető, Oltalmazó,Törődés… A délelőtt ünnepi szentmiséjének főcelebránsa Jakkel Tamás ifjúsági és ministránslelkész volt, a homíliát Fanea József kökényesdi plébános mondta.
Megköszönte a ministránsok hűséges szolgálatát és szentbeszédében felhívta a gyerekek figyelmét az imádság fontosságára, a személyes istenkapcsolat ápolására, a tiszteletre az idősek és egymás felé. Rámutatott, hogy a ministráns csoport jó példája, nyitottsága, lelkesedése vonzó lehet a kisebb társaik számára. A kritikával, fölényeskedéssel, kioktatással elvehetik a kezdők kedvét a szolgálattól. Bátorította őket, hogy viselkedésükkel mindig adjanak jó példát közösségükben, képviselve Jézust, a jó pásztort, akitől a meghívást kapták.
A találkozó délutáni részében a kisebb ministránsok akadályversenyen, a nagyok pedig vetélkedőn vettek részt. A hittan ismeret és az ügyességi feladatok értékelése a csapatok számára pontot jelentett, ami a nap végére díjazásban is megmutatkozott. A legtöbb pontot a szatmári Szent Család-plébánia ministránsai gyűjtötték. A második helyen a máramarosszigeti, a harmadik helyen a túrterebesi plébánia ministránsai végeztek.
A résztvevőket a pontszerzés is motiválta, de a jó hangulat, a játékok mozgalmassága adta meg a nap igazi ajándékát, az együttlét örömét. A házigazda plébánia hívei és fiataljai Giurgiu Daniel plébános vezetésével gondoskodtak arról, hogy a ministránsok otthon érezzék magukat Józsefházán, és maradandó élményekkel gazdagodjanak.
Házi sütemények sokféle választékával és gyümölcsökkel készültek a helyiek a nagy csapat fogadására. A templom és környéke egész nap a sok jókedvű ministráns csivitelésétől, nevetésétől volt hangos, akiknek lelkesedése, lendülete, vidámságra hangolta az ott elhaladó járókelőket, és felpezsdítette az egyházközség életét.
Tyukodi Beáta