Josef Ignaz Mildorfer 1719-ben, Innsbruckban született, és innen indult el a művészet útján. Kezdetben apjától, Michael Ignaz Mildorfertől sajátította el a festészet alapjait. Később Paul Troger fogadta tanítványává. 1745-ben Mildorfer a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagjává vált, majd 1751-től festő professzorként tanított. Ugyanebben az évben Savoyai Eleonóra hercegnő udvari festőjévé nevezték ki, ahol a schönbrunni Menagerie pavilon freskóinak festésére kapott megbízást. Mildorfer elsősorban vallási témájú oltárképeket és freskókat festett.
Jelen írásunkban egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely méltán reprezentálja egyházművészeti pályafutását. A Szentlélek eljövetelét, vagyis az első pünkösdöt ábrázoló festmény a művész alkotóéveinek közepén készülhetett. Az olajfestmény azt az extatikus jelenetet mutatja be, amikor az apostolok Máriával együtt megkapják a Jézus által megígért Szentlelket. Az eseményt az Apostolok Cselekedeteinek 2. fejezete rögzíti. A leírás szerint az apostolok egy emeleti teremben gyűltek össze, Máriával, Jézus anyjával együtt. A Szentlélek eljövetelét heves szélvész és lángnyelvek kísérték, amelyet az alkotó ezen festményén erőteljesen érzékeltet. Emellett a galamb is megjelenik, amely a Szentírás más részei alapján szintén a Szentlélek attribútumának tekinthető. A terem szinte eltűnik előttünk, amikor a festő megnyitja a mennyezetet és láthatóvá válik az ég. A Szentlélek égből való leereszkedése érzékelteti az istenségét és azt az ajándékot, amely a mennyből száll alá az emberek közé. Az ábrázolt jelenetben a lángnyelvekkel együtt angyalok is alászállnak, akik közül egyik Mária alakját tartja. Érdekes módon – más pünkösdöt ábrázoló festményekkel ellentétben – itt nem látható az összes apostol, alakjuk a háttérben elmosódik. Ellenben Mária személye központi helyet foglal el, aki mint az egyház anyja, kiemelt szerepet kapott az üdvösségtörténetben.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/22-es számában.