„Mivel májusban van az ápolók világnapja, ezért a Caritasnál a májust az ápolók hónapjává nyilvánítottuk, és ez így is marad minden évben. A reflektorfényt rátok irányítjuk, akik az ápolásban tevékenykedtek” – köszöntötte Péter György ágazati igazgató a Jakab Antal Házban összegyűlt csíkszéki otthoni beteggondozásban tevékenykedőket. Majd megfogalmazta a szakmai nap célját is: „Megpróbáljuk elmondani, hogyan végzitek a munkátokat, milyen nehézségekkel találkoztok, milyen sikerélményeitek vannak, hogyan lát benneteket egy beteg, egy hozzátartozó. A Caritasnak az egyik legnagyobb tevékenysége az ápolás, a munkátok nagyon fontos a társadalom szempontjából, és akkor tudják meg valójában az emberek, hogy hogyan tevékenykedtek, ha konkrétan találkoznak veletek, azért, mert szükségük van a segítségetekre.”
Egy onkológiai beteg palliatív ellátása
„A daganatos betegség a 21. század betegsége, ezt tapasztaljuk mi, orvosok is, és minden egészségügyben dolgozó személy” – kezdte előadását dr. Csató Szilárd onkológus szakorvos, aki az onkológiai betegek saját otthonukban való ápolásra fókuszált.
Palliatív ellátásról akkor beszélünk, amikor a beteg már nem részesül szakellátásban, nem kap kemoterápiát vagy sugárkezelést, hanem a legnehezebb perióduson próbáljuk átsegíteni úgy őt, mint a családját. Az ilyen ellátás lényege tehát az, hogy az életminőséget, amennyire lehet, tudjuk fenntartani. „Az onkológiai betegeknél, legfőképp a végstádiumban lévő betegeknél, a leggyakoribb tünet és panasz a fájdalom. A célunk tehát elsősorban az, hogy a betegnek ne legyen fájdalma.” Az Egészségügyi Világszervezet által összefoglalt háromlépcsős fájdalomcsillapítást mutatta be a szakorvos, amelyet otthon is lehet alkalmazni. Kezdeti stádiumban gyengébb fájdalomcsillapítókat ír fel a családorvos a betegnek, amely segít az enyhébb fájdalmak megszűntetésében. A második szakaszban már morfium származékokra lehet szüksége, végül a harmadik lépcsőfokban kerül a beteg a morfiumra.
„Természetesen a fájdalom kezelése és egyéb tünetek enyhítése mellett a betegnek szüksége van egy pszichoszociális támogatásra is.” Fontos, hogy amennyire csak lehet, a beteg a családja körében maradjon, megkapja a szükséges támogatást. A lelki támasz érkezhet családtagoktól, szomszédoktól, egyházi személyektől, otthoni beteggondozóktól, pszichológustól – a lényeg, hogy ne hagyjuk egyedül a beteget a saját küzdelmében. Legyünk vele, legyünk mellette.
A szakorvos olyan tanácsokkal látta el a szeretetszolgálat munkatársait, amelyeket ők is tovább adhatnak az általuk gondozott betegek és azok családjaik számára: azok a betegek, akik sugárkezelés alatt vannak, kerüljék a nyers zöldségek és gyümölcsök, illetve a friss tejtermékek fogyasztását. Amennyiben fennáll az étvágytalanság, vagy a beteg nehezen emészti meg az elfogyasztott ételeket, próbáljon meg többször és kevesebb mennyiségben étkezni, fogyasszon hideg, lehűtött ételeket.
Iszkémiás szívbetegség
„A kardiológia olyan szerencsés helyzetben áll, hogy túl sok otthoni gondozást nem igényel: amennyiben a beteg kezelés alatt áll kell, szedje a gyógyszereket, és ha baj van, orvoshoz kell fordulni” – állítja dr. Bakcsi Ferenc kardiológus szakorvos, aki előadása témájaként a mellkasi fájdalmat választotta.
Amikor megítéljük, hogy koszorúér okozta fájdalomról van-e szó vagy nem, a következő négy dolgot érdemes figyelembe venni: hol és mire jelentkezik a fájdalom, mennyi ideig tart és hogyan szűnik meg. „A szív szempontjából bármilyen fizikai munka erőfeszítés: kisétálok a fürdőbe, felülök az ágyban. Én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen fizikai aktivitásra jelentkezik a fájdalom, és hogyan szűnik meg? Mi a kapcsolata a tünetnek a pihenéssel?”
Amennyiben a szívizomzat nem jut megfelelő mennyiségű vérhez, kialakul az iszkémiás szívbetegség, amelynek különböző súlyossági formái vannak: van egy stabil állapot, amikor például egy kilométer kemény munka közben jelentkezik a szorítás, és mindig 2−5 perc alatt meg is szűnik. A második fokozatban a fájdalom megszabja a napi ritmusunkat, a közelünkben lévő kisboltig el tudunk sétálni, de tovább már nem. A harmadik fázisban a fájdalom időtartama változik, instabil, egyszer tart három percet, máskor meg húsz percet. Az első esetben fellépő tünetek gyógyszeresen kezelhetőek, a második esetben valószínűleg szívkatéterezés szükséges, a harmadik esetben pedig egy-két napon belül, vagy azon nyomban műtét szükséges. Tehát „a mellkasi szorításnak van egy ritmusa, egy mintázata és változó erősségű formái. A szíves fájdalmat nem lehet konkrétan megmutatni, és sokáig nem lehet figyelmen kívül hagyni.” A szívroham akkor következik be, amikor egy hematóma (vérrög) képződik, és elzárja a keringést.
A tartalmas előadások végén a szakorvosok megválaszolták az ápolók kérdéseit, tanácsokkal látták el őket, hogy bizonyos esetekben milyen megoldásokat előnyös alkalmazni.
György Mária Angéla, Gyulafehérvári Caritas
