Zsúfolásig megtelt a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia nagy közösségi terme április 24-én, hétfőn délután a Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör Élő népművészet című kiállításán, amelyen varrottasokat, hímzéseket és gyöngy ékszereket mutattak be, adta hírül a Háromszék. A rendezvény része a Szent György ünnepére szervezett sepsiszentgyörgyi városnapoknak. A kézimunkatárlat május 5-ig látogatható naponta 9–18 óráig a Szent József-plébánián.
A jelenlévőket Köllő Irén hímző, a szakkör egyik vezetője köszöntötte, külön üdvözölve a kiállításon résztvevő gyergyócsomafalviakat. Mátyás Ferenc klarinétjátékával vidámítotga a szíveket. Vinkler Aranka Aurélia szakkörvezető, hímző, népi iparművész, a népművészet mestere bemutatta értékmentő tevékenységüket, megköszönte a közösség, a szorgos kezek munkáját, amely 16 éve keddenként a plébánia könyvtárában tartja foglalkozását: hét taggal kezdték, jelenleg huszonhatan vannak.
A szakkör részeként tíz fős gyöngyös csoport is működik, akik a hónap utolsó keddjén kézműveskednek „Népművészeink, művészeink, hímző-gyöngyfűző, kézműves társaim olyan hagyományos termékeket készítenek, amelyeket nem szabad hagyni elveszni, ezek nemzeti kultúránk féltett kincsei. Becsületbeli dolgunk tudásunkat továbbadni, magyar értékeinket ránk bízott hagyatékként éltetni, megélni. Úgy tartom, hogy aki Isten dicsőségére épít, az mindig közösséget is épít. Csoportunk ökumenikus, egységben van az erő, mindenféle felekezet megtalálható nálunk”– emelte ki a szakkör vezetője.
A tárlat fő helyét lakástextíliák és gyöngy ékszerek foglalják el. Bemutatnak festett mandalákat, porcelánokat, horgolt csipkealátéteket és gyermekjátékokat is. Vinkler Aranka elmondta, minden korosztály megtalálható náluk. Eddigi kiállításaik évről évre szebbre, jobban sikerülnek, a felmérések alapján ötszázan látogatták. Évente szerveznek táborokat a plébánián, a legközelebbire június 12–18. között készülnek.
Tudásukat állandóan fejlesztik képzéseken való részvétellel, szakirodalom böngészésével, tanácskozásokkal, textiles konferenciákon, de kiállításaik során is sok tapasztalatot gyűjtenek. A minták újratervezésével is foglalkoznak, hogy megfeleljen a mai kornak: „A Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködési megállapodás alapján segítőtársunk Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató eredeti forrásból mutatta be a raktáron lévő textil leltári tárgyakat” – magyarázta a szakkörvezető. ,,Az úri hímzéseket én újraterveztem népi, paraszti hímzésekké. Ezekből láthatóak mostani kiállításunkon garnitúrák, kollekciók, háromszékiek, árapataki keresztszemes és szabad rajzú varrottasok, hímzések barnásdrapp színben, olyanok, amelyek illenek a mostani modern lakáskultúrába.”
Magyarosi Imola művészettörténész, várositanács-tag szerint az itt jelenlevő asszonyok kezük munkája által tovább éltetnek egy hagyományt, amelyet közkinccsé is tesznek. „A hímzés, a varrottasok munkája fontos művészeti forma, amely a különböző korszakok, tájegységek kreativitását és művészi formavilágát örökítik meg számunkra. Gondoskodnak arról, hogy az asztali terítőinkre, keresztszemes párnahuzatainkra ne csak mint múltbéli, letűnő örökségre tekintsünk, hanem egy ma is gyakorolható, alkalmazható, élő tevékenységre, jövővel rendelkező hagyományra.” A művészettörténész kiemelte, hogy tiszteli őket, mert egyszerre kreatívak és mérnökiek; közösségmegtartó ereje van a rendszeres heti foglalkozásoknak.
Ilyés Zsolt plébános örömét fejezte ki, hogy ilyen szép és értékes kiállításnak lehetnek a házigazdái, és ennyien érdeklődnek már a megnyitón a szép kézimunka iránt. Majd arra a kérdésre kereste a választ, hogy mitől szép a szép és hogy mitől művészi a művészi. „Ezekre a kérdésekre már az ókori nagy gondolkodók is keresték a választ. Egyben általánosan megegyeztek a posztmodern korig, hogy a szép attól szép, hogy van benne valami rend, van benne valami harmónia. Van benne valami rend – vélekedett a plébános –, ahogyan összeállnak színek és formák. Ez megszólítja az embert, ez gyönyörködteti. Valahogy válaszol az egyetemes világrendre, az található meg benne kicsiben. Az Istenben van valami csodálatos rend és harmónia. Ebből látunk valamit a világban, ebből látunk valamit egy-egy művészi alkotásban. Valamit, amire azt mondjuk, hogy ez szép. A szép valamit az Istenből mutat meg.” Befejezésképpen azt kívánta alkotóknak és látogatóknak, hogy a kiállítás tudja megerősíteni bennük a rendet, a harmóniát, és hogy egyre inkább az Istenhez is vezessen, segítsen szép világot építeni.
A kiállításmegnyitó végén Köllő Irén hímző elmondta Reményik Sándor Az ige című versét. A kézimunkatárlat május 5-ig látogatható naponta 9–18 óráig a Szent József-plébánián.
Józsa Zsuzsanna
Fotó: Albert Levente
