Ferenc pápa április 28–30. között apostoli látogatást tesz Magyarországon, melynek csúcseseménye a budapesti Kossuth téri szentmise lesz április 30-án, vasárnap, amelyet a szentatya egy különleges, erre az alkalomra tervezett és gyártott miseruhában prezideál. Ezt és a többi liturgikus ruhát is Fecske Orsolya festőművész, a Szociális Testvérek Társaságának tagja tervezte. Fecske Orsolyával Bodnár Dániel beszélgetett, ebből olvashatnak részleteket.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kérte fel önt a liturgikus ruhák megtervezésére?
Igen, Veres András püspök atya, a püspöki konferencia elnöke keresett meg ezzel a megbízással. Ez egy nagyon szép felkérés, nagyon megtisztelő, de egyben komoly felelősség, komoly munka is. Szükségem volt rá, hogy imádkozzam, és készítsek néhány vázlatot, hogy lássam, vannak-e gondolataim, meg tudom-e oldani a feladatot.
Milyen érzésekkel fogadta a felkérést, és mit jelent Önnek ez a megbízatás művészként és szociális testvérként, hiszen tagja az idén százéves Szociális Testvérek Társaságának. Vagy nem választható el ez a kettő egymástól?
Számomra nem választható el egymástól ez a két dolog. A megbízatás mindenképpen rendkívüli ajándék. Egyrészt azért, mert a szentatya látogatása óriási esemény, amiben ilyen módon én is részt vehetek, és rajtam keresztül az alapításának századik évfordulóját idén ünneplő közösségem is. Mindvégig támogattak és segítettek az imáikkal, amiért nagyon hálás vagyok. A felkérés a liturgikus ruhák elkészítésére tehát gyönyörű jubileumi ajándék számomra. Másrészt nagyon nagy öröm és megtiszteltetés a szentatyának és a vele koncelebráló atyáknak miseruhát készíteni. Részese lenni egy, az egész ország számára kiemelkedő eseménynek.
Ön rendkívül sokoldalú képzőművész, oltár- és táblaképeket, falfestményeket, üvegablakokat, mozaikokat és grafikákat készít, felnőtteknek és gyermekeknek szóló könyveket, hittankönyveket illusztrál. Miseruhát is készített már?
Eddig még nem. Amikor Rómában a Képzőművészeti Akadémiára jártam, grafikai feladatként terveztem miseruhákat. Nagyon érdekelt és vonzott ez a téma, foglalkoztam vele, de végül a tervek akkor nem valósulhattak meg. Most, hogy megkaptam ezt a felkérést, a régi vágyaim is visszaköszöntek bennem, hogy a liturgiát, a szentmisét ilyen módon is szolgálhassam.
Milyen jelképek fedezhetők fel a pápai miseruhán?
Ami engem elsődlegesen megérintett, az a szentatya apostoli látogatásának jelmondata: „Krisztus a jövőnk”. A feltámadott Krisztust szerettem volna a miseruhán jelképesen megjeleníteni, hiszen a húsvéti liturgikus időszakban vagyunk, amelynek színei meghatározóak a mi szempontunkból, így jórészt a fehér és az arany. Az okker vagy sárgás szín utal az aranyra.
Az örömnek ezek a színei vannak jelen a miseruhán, a feltámadt Krisztust is ezekkel a színekkel jelenítettem meg. Megjelenik rajta a föltámadt Úr szíve, amelyből vér és víz folyik ki, mintegy folyóvá válva. Ezen a folyón látható a miseruha hátulján a pápalátogatás logója is. A vérnek és a víznek ez a képe szimbolikus, többféle jelentéstartalommal bírhat. Elsődlegesen a megváltást jelképezi, Krisztus önként vállalt életáldozatát a keresztfán. A folyó, a víz emlékeztethet minket a Szentlélekre, de Budapest jelképére, a Dunára is, valamint kapcsolódik a hazánkban másfél évvel ezelőtt lezajlott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelképeihez is. A folyón megjelenő kék szín egyezik a feltámadt Krisztus feje fölött az ég színével. A kék szín mintegy híd a föld és az ég között, amely egyben emlékeztethet minket a Szűzanyára is.
A miseruhán kívül beszélne a többi liturgikus ruháról is?
Kazula, azaz miseruha készül a szentatyának és a vele együtt miséző püspököknek, papoknak. Mitra, azaz püspöki süveg is készül a szentatyának és a jelen lévő püspököknek. A miseruhákhoz egyszerű stóla tartozik. Kifejezetten a szentatya számára készül palást, és ehhez speciálisan egy hozzá való díszesebb stóla. Az oltár körül szolgálatot végző diakónusoknak dalmatika, a jelen lévő többi diakónusnak pedig külön stóla készül. Beletartozik a liturgikus ruhák sorába egy nagy vélum, amivel az Oltáriszentséget emelik föl, és kehelytakarók is.
Forrás: Bodnár Dániel, Magyar Kurír
A pápalátogatás egyes világi és liturgikus programelemei során visszatérően találkozhatunk az egyházfő sajátos jelvényeivel, amelyek megjelenítik Péter utódának hivatalát és küldetését az egyházban. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő írását olvashatják a pápai jelvényekről.
Manapság a római pápa liturgikus viselete immár nem sokban különbözik a püspökökétől. A liturgikus időszaknak megfelelő színű miseruha felett a pápai pallium jelzi, hogy az egyetemes Egyház legfőbb pásztora celebrálja a szertartást.
A püspöksüveg Ferenc pápa esetében vagy a saját „kedvenc” darabja, vagy – például a pápalátogatásokon – az alkalomra készül. Az utóbbi időben azonban – meggyengült egészsége miatt – Ferenc pápa nem maga celebrálja a szentmisét, hanem trónjától kapcsolódik be, prezideál a szertartás során. Ilyenkor pedig nem miseruhát, hanem piviálét visel, amelyre viszont nem veszi fel a palliumot. A pallium a pápa saját liturgikus viseletének számít a 4. század óta. Legfőbb pásztori küldetését és kormányzati hatalmát jelképezi. A 6. század óta a metropoliták is megkapják az Apostoli Székkel való szorosabb közösségük és egyházkormányzati hatalmuk különleges jeleként.
A pápa pásztorbotja a ferula, amely nem kampós végű, mint a püspököké, hanem egyenlő szárú keresztben végződik. Modernkori használatát VI. Pál pápa újította fel, amikor lemondott számos más pápai jelvényről.
A szertartásokon, illetve találkozókon (kihallgatásokon) a pápa díszesebb, kiemelkedő ülőalkalmatosságot használ, amelyet hagyományosan trónszéknek neveznek. Funkciójában nem sokban különbözik a püspök székétől, és a pápát Róma püspökeként megillető liturgikus szék, azaz katedra a saját székesegyházában, a Lateráni Szent János-bazilikában található. A másutt végzett szertartások alkalmával mozdítható trónt használ. A kihallgatásokon használt trón többféle lehet az alkalom és a helyszín függvényében: az egyszerű karosszéktől a pápai palotában álló márványtrónuson át a lépcsős emelvényen elhelyezett trónszékig. A pápalátogatások során rendszerint helyben készül akár több trónszék is a pápa számára, amelyekre azután a helyi egyház féltve őrzött kincseként tekintenek.
A pápai címer sok helyütt visszaköszön az egyházfő környezetében, ruházatán, vagy használati tárgyain. XVI. Benedek óta a pápai címert is egyszerű püspöksüveg koronázza, amely eredetileg kizárólagos pápai fejdísz volt, csak a 12. századtól vált a püspökök viseletének részévé. A pápa jelvényei közé tartozik az a domborműves aranygyűrű, amely hagyományosan Szent Péter apostolt ábrázolja, amint eredeti foglalkozását, a halászatot gyakorolja. Innen ered elnevezése: halászgyűrű – ami Péter apostol meghívásának evangéliumi jelenetére utal („emberek halászává teszlek” – Mk 1,17); a 13. század óta ismert és eredetileg személyes leveleinek lepecsételésére használta. Péteri szolgálatának megkezdésekor a camerlengo bíboros húzza a pápa ujjára, halálakor pedig szintén a camerlengo gondoskodik annak megsemmisítéséről. A pápának és a Szentszéknek a 13–14. század óta hivatalos jelvénye az egymást átlósan keresztező két kulcs, felettük a régi pápai koronával, a tiarával, amely megjelenik a pápai zászlón, érmeken, illetve címere mögött. A kulcsok az oldás és kötés hatalmát, azaz Péter utóda joghatóságának teljességét szimbolizálják (vö. Mt 16,19).
A pápai zászló négyzet alakú és függőlegesen osztott. A rúdhoz közelebbi része sárga (arany), a másik pedig fehér (ezüst), ez utóbbinak közepét díszíti a pápai jelvény. Mai formáját IX. Piusz idején nyerte el, és az 1929-es lateráni szerződés óta a Vatikánvárosi Állam nemzetközileg elismert hivatalos zászlaja is.
Forrás: Magyar Kurír
