Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben. Az ősegyházban ez volt a keresztelés éjszakája, amikor a megkereszteltek meghalnak és életre támadnak Krisztussal, Krisztus által és Krisztusban. Ma legtöbb helyen nincs keresztelés, a hívek megújítják keresztségi fogadalmaikat. A húsvéti vigilia liturgiájának fő részei a II. vatikáni zsinat után: 1. a húsvéti fény megáldása, 2. húsvéti örömhirdetés (Exsultet), 3. ószövetségi olvasmányok, 4. a szentmise kezdete, 5. keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, 6. a szentmise folytatása, 7. föltámadási körmenet. Képösszeállításunkban a húsvéti vigilia egyes mozzanatait mutatjuk egyházmegyéinkben.
Gyulafehérvár
Húsvét vigíliáján Kovács Gergely érsek vezette a székesegyházi ünneplést, amelyen jelen volt Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Kerekes László segédpüspök, Lukács Imre-Róbert általános helynök, a papi szeminárium elöljárói, András István rektor és Kiss Endre spirituális, valamint Veres Stelian gazdasági igazgató-kanonok és a székesegyház plébánosa, László Szabolcs kanonok.
A fényünnepséget és az ige liturgiáját követően a homíliát Kerekes László segédpüspök mondta, aki a húsvéti ember lelkületének fontosságáról beszélt.
A szentbeszédet a keresztvíz megáldása, a keresztségi fogadalom megújítása és az eucharisztia liturgiája követte, amelyet követően a feltámadási szertartással (138. zsoltár éneklés) és az érsekség udvarán végzett körmenettel zárult Krisztus feltámadásának ünneplése.
Nagyvárad
Temesvár-Belváros
Húsvéti vigília, lucernarium, tűzszentelés és a húsvéti gyertya meggyújtása. Főcelebráns: Pál József Csaba megyés püspök.
Szatmári egyházmegye
Nagybánya, Szentháromság-templom
