Terely Mihály István szenszei irányításával a Caritas Don Bosco Nappali Központjának óvodásai betekintést nyertek abba, mit is jelent a ma már olimpiai sportággá vált japán önvédelmi küzdősport.
Érdekesebbnél érdekesebb programokon vehettek részt az Iskola másként hét keretében a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet szatmárnémeti Don Bosco Nappali Központjába járó ovisok, de a legnagyobb élmény számukra az Unió Sportklubban tett látogatás volt.
Kocsis Katalin óvónéni elmondása szerint manapság a gyerekek keveset mozognak, még a szerényebb körülmények között élők esetében is egyre elterjedtebb a telefonos és a számítógépes játék, illetve az, hogy sok időt töltenek ülve, a tévé előtt. A mozgásszegény életmód miatt gyakran fejletlen a gyerekek izomzata, gyenge az állóképességük, fáradékonyak. Az oviban a kicsik mindennap tornásznak, de a pedagógus meglátása szerint még több, rendszeres mozgásra lenne szükségük, akár sportolás formájában. Így született meg a cselgáncsterem meglátogatásának ötlete. „Nem is annyira messze az óvodánktól található az Unió Sportklub, ahol nagyon sok bajnokot neveltek. Gondoltam, ha elmegyünk oda, megismerkednek a gyerekek a dzsúdóval, lehet, hogy kedvet kapnak ehhez a sporthoz. Ha otthon mesélnek az edzőteremről, akkor talán később a szülők beíratják őket valamilyen sportra” – mondta a szakember.
A Don Bosco Nappali Központ magyar és román csoportjából Kocsis Katalin és Dana Coardoș óvónénik ezúttal a nagyobb gyerekeket vitték el a klubba, összesen tizenhármat. Hogy a napi mozgás is meglegyen, sétálva tették meg az utat oda-vissza, gyakorolva egyúttal a helyes gyalogos közlekedést, és megcsodálva az út mentén nyíló magnóliákat, valamint az illatos és színes tavaszi virágokat.
A klubban Terely Mihály István edző, avagy Öcsi bácsi fogadta a látogatókat. Bemutatta a sportág alapítóját, Jigoro Kanot, akinek a fotója a terem falán is jelen van. Majd egy kis edzést tartott a gyerekekkel: futottak, bukfenceztek, kúsztak, kötelen hintáztak, bordásfalra másztak, egy óriáslabdával tornásztak, és legvégül néhány önvédelmi fogást is megtekinthettek. „A lényeg, hogy megszerettessük a gyerekekkel a dzsúdót. Ebben az évben már 3 és fél, 4 éves kortól elkezdtük az edzéseket, mivel Hollandiában is, ahova nagyon sokat jártunk, így foglalkoztak a gyerekekkel a kollégák” – mondta az ismert edző.
Mielőtt elbúcsúztak volnak, Öcsi bácsi egy-egy mosolygós, a saját kertjében termett almával is megajándékozta az ovisokat.
A látogatás sikerét mi is illusztrálhatná jobban, mint az, hogy az edzés végén a gyerekek arra kérték az óvónéniket, hogy hadd vihessék magukkal az oviba Öcsi bácsit.
Palincas Erika
