A február elején Törökországot sújtó földrengés után a Caritas a katasztrófa által érintettek mellett áll. Néhány nappal ezelőtt Thomas Hackl, a Caritas Románia humanitárius segítségnyújtásért felelős programigazgatója visszatért a dél-törökországi érintett területről. Az alábbiakban olvashatják a helyszíni benyomásait.
A Caritas autója megáll néhány kék-fehér sátor mellett Iskenderun városának egyik kis utcájában. A sátrakat a járdán állították fel, és egy csoport szíriai menekült új otthonává váltak. A hely, ahol a február 6-i földrengésig laktak, már nem létezik.
Sezar, a kis csapat vezetője kinyitja az autó csomagtartóját, és kezdődhet a mai ebéd kiosztása. Azonnal egy kisebb csoport, főleg gyerekek gyűlnek az autó köré. Sezar és kollégái kinyitják a nagy főzőedényeket, az egyikben bulgur, a másikban paradicsomszósz és csicseriborsó van. Minden várakozó kap egy tányért egy bőséges adaggal, valamint egy szelet kenyeret és némi zöldséget. És az étel mellett Sezarnak mindenkinek van néhány szava, egy mosolya vagy egy vicce.
,,Ezek az emberek nagyon nehéz helyzetben vannak” – mondja Sezar a munkájáról. „Szíriából menekülteknek, idős embereknek vagy kisgyermekes családoknak – összesen körülbelül 150 embernek – viszünk ételt. Naponta kétszer, a hét hat napján.”
Eközben a helyi templomkertben felállított nagy sátorban egy csapat gyerek biológiaórán vesz részt. Az iskolákat a földrengés után bezárták, és legalább március végéig zárva is maradnak. Erol, a biológiatanár most önkéntesként dolgozik. „A földrengés után a gyerekek egy része mély depresszióban volt. Amióta idejöttek tanulni, jobban érzik magukat. A gyerekeknek le kell foglalniuk az agyukat, és más gyerekekkel kell lenniük” – magyarázza Erol. Több önkéntes tanár dolgozik három csoporttal, általános iskolás és középiskolás korú gyerekekkel, akiket matematikára, törökre, angolra és biológiára tanítanak. E gyerekek egy része a szüleikkel együtt a templom központjában található menedékhelyen lakik. Mások kívülről érkeznek.
A templomközpont egyik nagy termében az önkéntesek élelmiszercsomagokat és higiéniai cikkeket készítenek. A muhtarok, a városrészek vezetői segítséget kértek a környékükön élő rászoruló családok számára. A Caritas lehetőség szerint a helyi hatóságokkal dolgozik együtt. Amikor a csomagok elkészülnek, a muhtarok eljönnek, hogy kiosszák azokat a családoknak. Mások közvetlenül az egyházi központba jönnek segítséget kérni. Hetente kétszer egy Caritas-csapat látogat el a távoli falvakba, hogy segélyt vigyen az ott élőknek.
„A legfontosabb dolog, amit a földrengés által érintett emberekért tehetünk, hogy ott vagyunk mellettük, beszélgetünk velük, és éreztetjük velük, hogy nincsenek egyedül” – magyarázza John, a helyi Caritas koordinátora. „Szükségük van arra, hogy valaki ott legyen mellettük, hogy lépésről lépésre újjáépíthessék az életüket. De természetesen a mi közvetlen segítségünkre is szükségük van. Sokan közülük szó szerint semmivel sem menekültek el otthonukból, csak a ruháikkal, amiben aludtak. Élelemre, ruhákra van szükségük.”
Az elmúlt hetekben az Iskenderunban dolgozó kis Caritas-csapat több száz emberhez jutott el, akiknek segítséget, menedéket és gyermekprogramokat ajánlott fel. „Az első két hét volt a legnehezebb” – emlékszik vissza Sezar, aki a meleg ételek kiosztását szervezte. „De nagyon boldog vagyok, hogy segíthettem ezeknek az embereknek. Azzal, hogy segítek másoknak, lépésről lépésre, minden nap meggyógyítom magam.”
