Az Országos Statisztikai Hivatal ez év elején tette közzé a 2021. évi romániai népszámlálás előzetes eredményeit. Az erre vonatkozó, ebből kiolvasható képet a Valláskutató Intézet munkatársai, Bálint Róbert Zoltán és Kiss Dénes mutatják be.
A statisztikai hivatal közleménye az ország lakosságának felekezeti hovatartozására vonatkozó adatokat is tartalmaz, melyeket az előző három népszámlálás felekezeti adataival együtt, az alábbi táblázatban foglaltunk össze.
A romániai felekezetek tagságában bekövetkezett változás 1992 és 2021 között
A számsorokat tekintve elmondható, hogy 2002-től kezdődően látszólag nagy változások történtek, amelyek tovább fokozódtak 2011 és 2022 között. Ha csak a táblázat első sorát nézzük, a Román Ortodox Egyház híveinek száma húsz év alatt 25,7%-kal csökkent. Ennek a mindennapi tapasztalatnak ellentmondó eredménynek oka az, hogy a népszámlálás adatgyűjtési módszereiben menet közben fontos változások történtek. 2011-el kezdődően a megszámlált személyek körébe azokat is beemelték, akiket ugyan a számlálóbiztosok nem találtak otthon, ám a különböző állami hivatalok nyilvántartásaiban úgy jelentek meg, mint akik a népszámlálást megelőző év folyamán kapcsolatban voltak az adott intézménnyel, azaz ebben az értelemben nem számítottak véglegesen kivándoroltnak, nem voltak teljesen elszakadva az országtól. Akkor megközelítőleg 1 millió ilyen személy került be a ténylegesen megszámláltak közé. A legújabb népszámlálás során egy újabb módszertani újítást is bevezettek, a népszámlálási adatlap ezúttal egy online felületen is kitölthető volt, amely lehetőséggel a lakosság jelentős része élt is. Az online adatlap megszerkesztésébe azonban egy sajnálatos hiba csúszott: a nemzetiségre és vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés nem minden képernyőtípuson volt rögtön látható, ez esetekben külön rá kellett keresni, és ami ennél is fontosabb, a kérdőív kitöltése ezek megválaszolása nélkül, tulajdonképpen bármilyen mértékű részleges kitöltés mellett is befejezhető volt. Így a kérdőív online kitöltését választók közül megközelítőleg 1,5 millió személy esetében a nemzetiségi és felekezeti adatok nem kerültek rögzítésre. Ugyanakkor, mivel a megkérdezettek mellé ez évben is beemeltek az eredmények közé a hivatali nyilvántartásokból körülbelül 1 millió személyt, az összesen megszámláltnak tekintett népességből ezúttal már 2,48 millió személynek nem ismert a nemzetisége és ennél is több, 2,65 millió esetben nem ismert a felekezeti kötődése. A fentiek miatt a népszámlálási eredményeknek mind a nemzetiségi, mind a felekezeti vonatkozásait fenntartásokkal kell tehát kezelnünk. Végső soron, az egyes felekezetek tagságára vonatkozóan a legújabb népszámlálás pontos adatokat nem tud szolgáltatni, ám különböző becsléseket alkalmazva lehetővé válik egy megközelítő kép felvázolása az ország lakosságának felekezetek közötti megoszlásáról. Írásunkban erre teszünk kísérletet.
Románia népességének felekezetek szerinti szerkezete
Ha csak a biztos adatokat nézzük, azt látjuk, hogy az ország lakosságának az egyes felekezetek közötti százalékos megoszlása a rendszerváltást követő három évtized alatt alig változott. Az ország legnagyobb egyházának, az ortodoxnak a tagsága az utóbbi tíz év alatt 1,2%-al csökkent. Ez a változás egy trendszerű, hosszú távú csökkenési folyamat része, ám a változás a teljes harminc év alatt is mindössze 1,5%-nyi volt. A legtöbb felekezet esetében az utóbbi két népszámlálás közötti változás azonban ennél lényegesen kisebb, nem éri el a 0,1%-ot. Ennél nagyobb változást csak két esetben látunk, a pünkösdiek és a vallás nélküliek–ateisták–agnosztikusok közös gyűjtőkategóriája esetében. Előbbiek aránya az utóbbi tíz év alatt 0,54%-al nőtt, utóbbiaké 0,73%-al.
Románia népességének felekezetek szerinti összetétele 1992 és 2021 között
Ezeket az arányokat azonban csak az ismert felekezeti kötődésűekre tudjuk kiszámolni, azaz az ország teljes lakosságának 86 százalékára. Kérdés marad továbbra is, hogy a lakosság fennmaradó 14 százaléka hogyan oszlik meg az egyes felekezetek között. Ismereteink szerint az adatgyűjtés módja nem gyakorolt szelektív hatást valamely felekezet tagságára nézve, ami amellett szól, hogy a teljes népesség százalékos összetétele is a kiszámolthoz közeli lehet. Az utóbbi évek román vallásszociológiai elemzései szerint várható volt, hogy az elmúlt évtized gazdasági és politikai folyamatainak következtében a korábbiakhoz képest jelentősen megnő az ortodox egyházzal való azonosulást elutasítók száma, akik leginkább a felekezet nélküliek kategóriájában kellett volna megjelenjenek. Az adatrögzítés módszertani hibái következtében sajnos ezek száma teljesen ismeretlen maradt, hisz a felekezeti kötődést tudatosan elutasítók szétválaszthatatlan módon egy kategóriába estek a kérdésre bármilyen műszaki jellegű okból nem válaszolókkal és a hivatali statisztikákból beemeltekkel. A felekezeti kötődést elutasítók számát tehát nem ismerjük, ezek száma azonban a korábbi népszámlálásokban olyannyira alacsony volt, hogy a kategória viszonylag jelentős növekedése sem gyakorolna érdembeli hatást az ország teljes népességének felekezetek közötti megoszlására. Tíz évvel korábban ez a kategória 0,1%-ot tett ki, amennyiben mára ez 0,5-1% közöttire nőtt, az ortodox egyház tagságának aránya a teljes szerkezeten belül ennyivel alacsonyabb lehet.
A romániai felekezetek tagságának nemzetiség szerinti összetétele
A romániai vallásfelekezetek többsége nemzetiségi szempontból sajátos összetételű. Legmarkánsabban az ortodox, illetve az unitárius és református egyházak kötődnek valamely nemzetiség tagjaihoz: az ortodox egyház tagságának 96,6 %-a román, az unitáriusnak 96,2 %-a magyar nemzetiségű. Utóbbihoz közel áll e tekintetben a református egyház is, amely tagságának 91,6 %-a magyar. A római katolikus és evangélikus-lutheránus egyházak szintén magyar többségűek, ezek tagságának kevéssel több mint fele magyar nemzetiségű. A neoprotestáns kisegyházak kivétel nélkül román többségűek, ám a Jehova tanúi, az adventisták és a baptisták körében a magyarok országos részarányuknál lényegesen magasabb arányban vannak jelen. Kivételesen magas közülük a magyarok aránya Jehova tanúi körében (20,9%). A neoprotestáns egyházak másik sajátossága, hogy tagságuk körében a romák jelenléte, az országos arányukhoz képest, jelentősen magasabb. Kiemelkedik e tekintetben a pünkösdi egyház, amely tagságának majdnem egynegyede roma.
A magyar népesség felekezetek közötti megoszlása és a magyar történelmi egyházak tagsága
Az ország népességének fentiekben tárgyalt, felekezetek szerinti szerkezetére vonatkozó összkép, ha közel is állhat a valósághoz, a nemzetiség és a vallási hovatartozás összekapcsolódása miatt semmiképpen sem pontos. Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy az ismeretlen vallású 2,65 millió személy nemzetiség szerinti megoszlása is azonos legyen az ismert vallásúak nemzetiség szerinti megoszlásával. Ez azonban – legalábbis a magyarok esetében – feltételezhetően nem így van. A Romániában élő magyar nemzetiségűek valós számára vonatkozóan az eddigiekben két becslés született. Az egyik az ismeretlen nemzetiségű népességen belül a magyarok arányát 4%-ra becsüli, a másik 6%-ra. Az első a 2011-es népszámlálás után már tesztelt, területileg részletesen bontott adatokra épülő számításra alapozza a becslését, az utóbbi a népességváltozás más forrásaira épített becslésekre hivatkozik. Az első becslés alapján kiszámolva a Romániában élő magyarok valós száma 1 101 548, míg a második szerint 1 151 247. A tényleges szám minden bizonnyal valahol e két érték között lehet.
A romániai magyar népesség ismert és becsült száma
E számok alapján a magyar népesség fogyásával kapcsolatos adatok is módosulnak. Amennyiben a 2011-ben magukat magyarnak vallók számához is hozzáadjuk az ismeretlen nemzetiségűek 4%-át, tíz évvel ezelőtt az országban 1 277 095 magyar élt. Ehhez viszonyítva a jelenleg feltételezhető valós népességet, a pesszimista modell szerint a magyar népesség 13,7%-kal fogyott, míg az optimista szerint csak 9,9%-kal. A valós arány e két szám között lehet, amely lényegesen különbözik a csak az ismert adatok alapján kijövő 18,4%-os fogyástól, ám így is az ország 5,3%-os általános lakosságcsökkenésének legalább kétszerese. Mindez meghatározó a magyar többségű egyházakban bekövetkezett népességváltozás szempontjából is.
Azt feltételezve, hogy az ismeretlen felekezeti kötődésűek kategóriájában található magyarok ugyanolyan arányban oszlanak meg az egyes felekezetek között, mint az ismertek, kiszámolható, hogy mennyi lehet összesen az egyes felekezetekhez tartozó magyarok száma. Az alábbi táblázatban ez látható, a számítást 4%-os és 6%-os becslésre egyaránt elvégezve.
A magyar népesség valószínű megoszlása az egyes felekezetek között
A magyar többségű egyházakban bekövetkezett változások
A továbbiakban azt tekintjük át, hogy milyen változások láthatók vagy következtethetők ki különböző becslések segítségével a magyar többségű egyházakban ezek nemzetiségi összetétele és híveik száma tekintetében.
A romániai magyarok legnagyobb hányada (45,3%) a református egyházhoz tartozik. Az ország összes reformátusának 91,6%-a magyar nemzetiségű. Azok közül, akiknél mind a felekezeti, mind a nemzetiségi önbesorolás ismert, 28 419-en román nemzetiségűek, ez a reformátusok 5,7%-a. A román nemzetiségűek száma tehát az utóbbi tíz év alatt 2,5%-al nőtt, ezzel párhuzamosan viszont a magukat református romáknak deklarálók száma és aránya egyaránt csökkent.
Ezeket a nemzetiségi arányokat figyelembe véve kiszámoltuk, hogy az adathiányos eseteket is figyelembe véve mennyi lehet a reformátusok valós száma. Amennyiben az ismeretlen felekezetűek körében található református magyarok számát az előző táblázatban szereplő középértékre becsüljük, a többi nemzetiségre vonatkozóan pedig megőrizzük ezeknek az ismert nemzetiségűek körében mért arányát, a reformátusok száma jelenleg Romániában 558 000 körüli lehet. Ennek megfelelően az utóbbi két népszámlálás között – 2011-re vonatkozóan is a javított számból indulva ki – a reformátusok aránya 10,8%-al csökkent.
A romániai református népesség ismert száma és aránya 2011 és 2021-ben, valamint a valószínű száma e két évben
A római katolikus egyházhoz a romániai magyarok 40,4%-a tartozik, ez az egyház tagságának 54,7 százalékát képezi. Az utóbbi tíz év alatt a magyarok aránya 2,8 százalékkal csökkent, a román híveké pedig 4%-al nőtt. A romák száma és aránya – a reformátusokhoz hasonlóan – egyaránt csökkent. Hasonlóan csökkent a német nemzetiségűek aránya is. A reformátusok esetében már bemutatott becslési eljárást alkalmazva a katolikusok valós száma jelenleg 845 000 körüli lehet. A katolikus egyháztagok száma az utóbbi tíz év alatt kisebb mértékben csökkent mint a reformátusoké. A csökkenés 7,6 %-os, ami a román hívek kisebb mértékű fogyásának köszönhető.
A romániai római katolikus népesség ismert száma és aránya 2011 és 2021-ben, valamint a valószínű száma e két évben
A magukat unitáriusként besorolók a magyar népesség 4,6%-át képezik. A harmadik legtöbb magyart tömörítő romániai egyház egyúttal a „legmagyarabb” is, tagságának 96,2%-a ugyanis magyar nemzetiségűként sorolta be magát. A kisszámú román unitárius közösség mind számban, mind arányában nőtt (1,8%-ról 2,6%-ra), a roma unitáriusok száma és aránya pedig csökkent. Az unitáriusok valószínű valós száma 54 000 körül lehet, számuk pedig tíz év alatt 10,1%-al csökkenhetett.
A romániai unitárius népesség ismert száma és aránya 2011 és 2021-ben, valamint a valószínű száma e két évben
Összegzésként elmondható, hogy az egyes felekezetek tagságának változását elsősorban a demográfiai és migrációs folyamatok váltották ki. Ez a román többségű egyházak körében 5–6 % közötti fogyást eredményezett, amelyet az egyes egyházak országosnál öregebb tagsága tovább növelt. Kivételt e tekintetben csak a pünkösdi egyház képez, amelynek tagsága feltételezhetően elsősorban nem demográfiai, hanem sikeres evangelizációs tevékenységnek köszönhetően nőtt. Az egyes kisebbségi nemzetiségi egyházak tagságának az országostól jelentősen eltérő változását ezek demográfiai és migrációs sajátosságai eredményezik. Így a magyar többségű egyházak esetében a magyar népességnek az országos átlaghoz képest nagyobb mértékű fogyása álla a változás hátterében, tagságuk 10 és 11% közötti csökkenését eredményezve. Összességében elmondható, hogy az ország lakosságának felekezetek közötti megoszlása alig változott.
Elemzésünk következő részében megyei lebontásban is megvizsgáljuk a felekezeti megoszlás alakulását.
Bálint Róbert Zoltán, Kiss Dénes
