Visszatérve 40. apostoli útjáról Ferenc pápa az általános kihallgatáson egész katekézisét afrikai útja kiértékelésének és összefoglalásának szentelte. Sorra vette a hatnapos látogatás minden fontos eseményét és kiemelte a legfontosabb szempontokat.
A pápa hálát ad Istennek, aki megengedte neki, hogy megvalósítsa ezt a régóta vágyott utat. Beteljesült két „álma”, hiszen meglátogatatta a kongói népet, mely hatalmas országának őrzője. Kongó Afrika zöld tüdejeként e tekintetben a világon a második helyen áll, Amazonast követően. Erőforrásokban gazdag ez a föld, amelyet egy soha véget nem érő háború vérez be, mert mindig vannak olyanok, akik felszítják annak a tüzét. A dél-szudáni nép meglátogatására a pápa a béke zarándokútját járta Justin Welby canterbury érsekkel és a skót egyház moderátorával, Iain Greenshields tiszteletessel együtt, hogy tanúbizonyságot tegyenek arról: lehetséges és szükséges is a sokszínűségben való együttműködés, főként, ha hisznek Krisztusban
Elég volt Afrika kizsákmányolásából!
Ferenc pápa a látogatás első három napját Kinshasában, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában töltötte. Ismételten megköszönte az ország elnökének és a hatóságoknak a szívélyes fogadtatást. Az elnöki palotában a nemzethez intézett üzenetében Kongót a gyémánthoz hasonlította, természete, erőforrásai, de főként népe miatt. Ugyanakkor ez a gyémánt viták, erőszak és paradox módon az emberek elszegényedésének forrásává vált. Ez a kettős jelenség megtalálható Afrika más régióiban is, de általánosságban érvényes az egész kontinensre, mely egy gyarmatosított, kizsákmányolt és kifosztott földrész. A pápa két szót használt ennek kapcsán, ebből az első negatív jellegű: Elég! Elég Afrika kizsákmányolásából! Visszautalt korábbi megjegyzésére, hogy a kollektív tudatalattiban ott van: „Afrikát ki kell zsákmányolni! De elég már ebből! A második szó azonban pozitív: Együtt! Méltósággal és kölcsönös tisztelettel együtt, Krisztus, a mi reménységünk nevében. Így menjünk előre, nem kizsákmányolva, hanem együtt.
Kongói látogatásának csúcspontja volt az Eucharisztia ünneplésének, a szentmisének örömteli eseménye, amelyen a Feltámadott Krisztus szavait ismételte meg a megpróbált kongói népnek: „Békesség veletek!” (Jn 20,19). Ebből a forrásból indulhat egy új út, a megbocsátás, a közösség és a küldetés útja. Ferenc pápa Kinshasában különféle találkozókon vett részt. Mindenekelőtt az erőszak áldozataival találkozott, mely az ország keleti részét sújtja, amelyet évek óta gyötör a gazdasági és politikai érdekek által manipulált fegyveres csoportok közötti háborúskodás. Az emberek félelemben és bizonytalanságban élnek és törvénytelen üzleti tevékenység áldozatai. A pápa meghallgatta egynéhány áldozat megdöbbentő vallomását, különösen nőkét, akik letették fegyvereiket a kereszt tövébe. A szentatya velük együtt „nemet” mondott az erőszakra és „igent” a kiengesztelődére és a reményre. Ők nagyon sokat szenvedtek és szenvednek most is.
A kongói fiatalok a megújulás erejét jelentik
Lelkesítő esemény volt a pápa találkozása a kongói fiatalokkal és a hitoktatókkal a stadionban. Mintha elmerültek volna a jelenben a jövő felé fordulva, életkorukon túl főként lelki értelemben, hiszen a keresztények új nemzedékét az evangélium öröme formálja és élteti, akik ezáltal a megújulás erejét hozhatják! A pápa öt utat tárt a fiatalok elé, ezek az ima, a közösség, a tisztesség, a megbocsátás és a szolgálat. Az Úr hallgassa meg kiáltásukat a békéért és az igazságosságért.
Sok a hivatás, ami nagy kegyelem
Kongói látogatásának utolsó előtti állomásán, a kinshasai székesegyházban találkozott a pápa a papokkal, diakónusokkal, a megszentelt élet tagjaival, valamint a szeminaristákkal. Sokan vannak ők, mert náluk számos hivatás támad, ami nagy kegyelem. Arra buzdította őket a szentatya, hogy szolgálják az embereket, mint Krisztus szeretetének tanúit. Győzzék le a lelki középszerűség, az evilági kényelmesség és a felületesség kísértéseit. Ezek általános kísértések a papoknak és a szeminaristáknak. Végül a pápa a kongói püspökökkel találkozott, akiket a lelkipásztori szolgálat örömére buzdított. Arra kérte őket, engedjék, hogy Isten közelsége hozzon nekik vigaszt és legyenek az emberek prófétái Isten Igéjének erejével, továbbá együttérzésének, közelségének és gyengédségének a jelei, melyek az Isten jelenlétének hármas módja.
Apostoli útja második részét a 2011-ben született új államban, Dél-Szudán töltötte. Látogatásának célját Jézus szavaival fejezte ki: „Imádkozom, hogy mindnyájan egy legyetek” (Jn 17,21). A béke ökumenikus zarándoklatát Ferenc pápa együtt járta az ország két történelmi egyháza, az anglikán közösség és a skót egyház vezetőivel. Ez az esemény a néhány éve kezdődött együtthaladás megérkezési pontja volt. 2019-ben Rómában találkoztak a dél-szudáni hatóságok képviselőivel, hogy elkötelezzük magukat a konfliktus leküzdése és a béke megteremtése mellett. A kúrián kétnapos lelkigyakorlaton vettek részt ezek a politikusok, akik sokszor egymás közt ellenségek is, de most együtt voltak. Ez adott nekik erőt a továbblépéshez – tette hozzá szabadon a pápa.
A hatóságok mondjanak nemet a korrupcióra és a fegyverkereskedelemre
Sajnos a megbékélési folyamat nem haladt előre és a nemrég született Dél-Szudán a hatalom és a versengés régi logikájának áldozata, amely háborút, erőszakot, menekülteket és belső kitelepítetteket szül. Ezért a pápa arra kérte a hatóságokat, hogy nyissanak egy új fejezetet, vigyék tovább a béke-megállapodást és annak útitervét, továbbá mondjanak határozott nemet a korrupcióra és a fegyverkereskedelemre és igent a találkozókra és a párbeszédre. Szégyenletes dolog, hogy civilizált országok fegyvert adnak Dél-Szudánnak, és az a segítség csak ösztönzi a háborút. Ez szégyen! Az előrelépést az jelenti, hogy nemet mondunk a korrupcióra, a fegyverkereskedelemre és igent mondunk a találkozásra, a párbeszédre. Csak akkor lehet fejlődés, amikor az emberek nyugodtan dolgozhatnak, a betegek kezelésben részesülnek, a gyerekek pedig iskolába járnak.
A vallások testvériséget, békét és közösséget jelentenek
A dél-szudáni látogatás ökumenikus jellege főként az anglikán testvérekkel és a skót egyház tagjaival közösen végzett imádságban nyilvánult meg Isten igéje hallgatásában és az együtt végzett dicsérő, könyörgő és közbenjáró imákkal. A konfliktusoktól terhelt dél-szudáni világ valóságában ez a találkozó egyáltalán nem magától értetődő jel, mert sajnos vannak, akik visszaélnek Isten nevével, hogy azzal igazolják az erőszakot és a visszaéléseket. Ezért olyan fontos tanúságot tenni arról, hogy a vallás testvériséget, békét és közösséget jelent, és hogy Isten egy Atya, aki mindig a gyermekei életét és javát akarja.
A mintegy 11 millió lakosú kicsi országban a fegyveres konfliktusok miatt kétmillió a belső elvándorló és ugyanennyien menekültek el a szomszédos országokba. Ferenc pápa ezért akart velük találkozni, hogy meghallgassa őket és éreztesse velük az egyház közelségét. Valójában az egyházak és a keresztény ihletésű szervezetek állnak a szegény emberek oldalán. A pápa főként a nőket szólította meg, akik azt az erőt jelentik, amely átalakíthatja az országot. Mindenkit arra buzdított, hogy legyen egy új Dél-Szudán magja, erőszak nélkül, megbékélve és másokat is megbékítve.
A helyi egyház papjaival és megszentelt élet tagjaival találkozva a pápa Mózesre tekintett, aki az Isten iránti engedelmesség és a közbenjárásban való kitartás példája. Hozzá hasonlóan a Szentlélek által mi is együttérzővé és szelíddé válhatunk és így képesek leszünk arra, hogy Istennel együtt küzdjünk a ránk bízott emberekért.
A dél-szudáni látogatás utolsó eseménye a szentmise volt, melyen a pápa arra biztatta a keresztényeket, hogy legyenek „só és világosság” a meggyötört országukban. Isten ugyanis nem a nagyokba és a hatalmasokba veti a reményét, hanem a kicsikbe és alázatosakba. Ez Isten eljárásmódja. Ahogy Jézus tanítványai is hétköznapi emberek, halászok voltak korábban, ám Jézus mégis azt mondta nekik: „Ti vagytok a föld sója, ti vagytok a világ világossága.” Imádkozzunk azért, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban és egész Afrikában kicsírázhassanak a szeretet, az igazságosság és a béke országának a magvai – zárta szerdai katekézist Ferenc pápa.
Vértesaljai László SJ, Vatican News