Leonardo di ser Piero da Vinci, az itáliai reneszánsz egyik legkiemelkedőbb és legsikeresebb polihisztora 1452-ben született Toszkánában, egy jegyző és egy Caterina nevű szolgálólány törvénytelen gyermekeként. Az 1460-as években Firenzébe ment, ahol Verrocchio műhelyében tanult. Ez jelentette művészi pályafutásának kezdetét. Ezekben az években festette meg több olyan híres munkáját, amelyek máig a védjegyévé váltak, mint például a Mona Lisa és a Sziklás Madonna. 1513-ban költözött Rómába, ahol újabb lehetőségek nyíltak meg előtte. Leonardo vált a pápai udvar egyik legkedveltebb művészévé. Jelen írásunkban az egyik Firenzében készült, tehát korai alkotó éveiből szeretnénk egy festményt bemutatni, az Angyali üdvözletet.
A festmény 1472-ben készült, a korai reneszánsz stílus nyomait őrzi, ahol még felfedezhető a gótika hatása. Feltehetőleg oltárképnek szánták a Firenze melletti Szent Bertalan-kolostor számára.
A képen Gábriel arkangyal látható, aki térdet hajtva üdvözli Máriát. A jelenetet, amikor Mária igent mond Istentől való kiválasztottságára, hogy Fiának anyjává váljon, a Szentírásban Lk 1,26–38 örökíti meg.
A fő jelenet mellett a háttérben megjelenő, gazdagon kidolgozott növényzet is erős szimbolikus értelmezéssel bír. A lila virágok az ég és a föld közötti egyensúlyt, a vágyakozást és fájdalmat jelenítik meg. A kék növények Isten jelenlétét jelzik, és ez a szín megjelenik Mária öltözetén is. Ő az, akit Isten teljesen betölt a jelenlétével. A fehér különböző ellentéteket egyesít. Szimbolizálja a tisztaságot, de ugyanakkor az anyaság színe is, ezzel együtt megjeleníti a halált és a feltámadást is.
Mária a tipikus színekben jelenik meg a képen. A glória jelzi az áldást és szentséget. A glória vagy dicsfény, amely mindkét szereplő feje fölött megjelenik, a kiválasztottságot, a megszenteltséget jelképezi.
A Leonardo da Vinci által megalkotott Angyali üdvözlet tehát egy olyan festmény, amely szimbólumrendszere által összekapcsolja az ellentéteket. A földit és az égit, a szomorúságot és örömet, a születést és a halált, és így az üdvösségtörténet teljességére enged rátekinteni.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/51-es számában.