XVI. Benedek teológiai munkássága és gondolkodása továbbra is termékenyen és aktívan járul hozzá az egyház előrehaladásához, az emeritus pápa spirituális jelenlétét mindnyájan érezzük – hangsúlyozta Ferenc pápa beszédében, amelyet a 2022-es Ratzinger-díj ünnepélyes átadásakor mondott december 1-jén az Apostoli Palota Kelemen-termében.
A 2011 óta adományozott díjat idén Michel Fédou francia jezsuita egyetemi tanár és a zsidó vallású Joseph Halevi Horowitz Weiler amerikai jogász-professzor kapta. Ez az első alkalom, hogy a Ratzinger-díjat zsidó vallású személyiségnek ítéltek oda.
Ferenc pápa köszönetét fejezte ki Gianfranco Ravasi bíborosnak, a Kultúra Pápai Tanácsa (2022-től Kultúra és Nevelés Dikasztériuma) egykori elnökének, valamint Federico Lombardi SJ-nek, az alapítvány elnökének az ünnepi díjátadást bevezető szavaikért, majd köszöntötte Michel Fédout és Joseph Halevi Horowitz Weilert, a két kitüntetett személyiséget. Örömének adott hangot, hogy idén is elnökölhet a díjátadási ünnepségen. Elmondta, hogy nem hiányoznak a személyes, testvéri és szívélyes találkozások pillanatai az emeritus pápával, és mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész egyházat. Ez a díjátadási ünnepség fontos alkalom arra, hogy ismét megerősítsük: teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony.
Ferenc pápa felidézte, hogy a közelmúltban emlékeztünk meg a II. vatikáni zsinat megnyitásának 60. évfordulójáról. Tudjuk, hogy XVI. Benedek személyesen részt vett a zsinaton mint teológiai szakértő és fontos szerepe volt egyes dokumentumok elkészítésében, majd az egyházi közösséget vezette a zsinati tanítás megvalósításában mind Szent II. János Pál mellett, mind pedig mint az egyetemes egyház feje. Segített a zsinati dokumentumok mélyreható értelmezésében a „reform és a folytonosság hermeneutikája” szerint. A közelmúltban is hangsúlyozta, hogy a zsinat továbbra is ellátja kulcsfontosságú szerepét, mert megjelöli számunkra a szükséges útmutatásokat, hogy újrafogalmazzuk az egyház természetének és küldetésének központi kérdéseit napjainkban – hivatkozott Ferenc pápa XVI. Benedek üzenetére, amelyet a Ratzinger Alapítvány idén októberben megrendezett X. nemzetközi szimpóziumához intézett.
Ferenc pápa beszédében utalt rá, hogy hamarosan megjelenik német nyelven a XVI. Benedek teológiai munkásságát összegyűjtő összes mű (Opera Omnia), amelynek folyamatban van más nyelveken való közzététele is. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyház szilárd teológiai alapokon folytassa útját, mint „élő” egyház, amelyről Ratzinger pápa azt tanította, hogy szeretetközösségként éljük meg, amely halad előre a szinódusi úton, az Úr Lelke vezeti, mindig nyitott a küldetésre, az evangélium hirdetésére, a körülötte lévő világ szolgálatára – foglalta össze Ferenc pápa Benedek pápa péteri szolgálatát megkezdő, 2005. április 24-én elhangzott homíliájának, valamint 2013. február 27-én, az általa tartott legutolsó szerda délelőtti általános kihallgatáson elmondott beszédének tanítását.
A Joseph Ratzinger–XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány azzal a meggyőződéssel végzi szolgálatát, hogy magisztériuma nem a múlt felé irányul, hanem gyümölcsöző a jövő számára, a zsinati tanítás megvalósítására, az egyház és korunk világa közötti párbeszédre, a legidőszerűbb és legvitatottabb területeken is, mint az átfogó ökológia, az emberi jogok, a különböző kultúrák közötti találkozás. Ferenc pápa buzdított a Boldog I. János Pál és a Szent II. János Pál vatikáni alapítványokkal való együttműködésre, hogy egyöntetűen mozdítsák elő a három pápa üzenetének életet adó erejét az egyházi közösségben.
Ferenc pápa ezután méltatta a két kiemelkedő személyiséget, kezdve Michel Fédou, a keresztény teológia mesterének munkásságával, aki a tanulmányoknak és az oktatásnak szentelt életében elmélyítette a keleti és nyugati egyházatyák műveit, a krisztológia fejlődését az évszázadok során. Azonban foglalkozik időszerű témákkal is, mint az ökumenizmus és a más vallásokkal való kapcsolatok. Ferenc pápa Fédout a francia teológia gazdag hagyománya méltó örökösének és folytatójának nevezte, kiemelve Henri de Lubac nevét, valamint elismerését fejezte ki a Keresztény Források Intézete – Sources Chrétiennes – bátor kezdeményezéséért, amely mintegy nyolcvan évvel ezelőtt kezdte el a patrisztikus szövegek közzétételét.
Ferenc pápa Joseph Halevi Horowitz Weiler professzor méltatásában kiemelte, hogy ő az első zsidó vallású személyiség, akinek a Ratzinger-díjat odaítélik. A díjjal eddig még csak a különböző keresztény felekezetek kiváló tudósait tüntették ki. A pápa örömének adott hangot, majd idézett Benedek pápa 2009-ben a katolikus püspökökhöz írt leveléből, amelyben határozottan és büszkén leszögezte, hogy „személyes teológiai munkájának a kezdetektől fogva célja volt a keresztények és zsidók közötti kiengesztelődés minden lépésének megosztása és előmozdítása, a zsinatból kiindulva” (Levél a Katolikus Egyház püspökeinek, 2009. március 10.). Pápasága idején számos alkalma volt, hogy ezt a szándékát megvalósítsa – fejtette ki Ferenc pápa, hozzátéve, hogy ő maga is ezen az úton járt a zsidókkal folytatott párbeszéd és a barátság jegyében, amely mindig lelkesítette argentínai szolgálata idején.
Az emeritus pápa és Weiler professzor egymással összhangban alapvetően fontos témákat érintenek: a hit és a jogi érvelés kapcsolata a mai világban; a jogi pozitivizmus válsága és a konfliktusok, amelyeket az egyéni jogok korlátlan kiterjesztése hoz létre; a vallásszabadság gyakorlása egy olyan kultúrában, amely a magánszférába akarja visszaszorítani a vallást. Weiler professzor ezekről a témákról nemcsak mélyreható tanulmányokat folytatott, hanem bátor álláspontot képviselve keresi az egyetértést az alapvető értékekről, törekszik a konfliktusok leküzdésére a közjó érdekében.
A pápa végül az Úr áldásáért fohászkodott a kitüntetettekre és a Ratzinger-díj ünnepélyes átadásának résztvevőire.
Forrás: Vatican News
Fotó: Vatican News
