„Digitális család” témában tartott műhelyfoglalkozást november 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a kolozsvári Szent Mihály-plébánián Lázár Csilla tanár, a Spektrum Oktatási Központ és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője és Balázs Brigitta kommunikációs szakember, internetbiztonsági tréner. A foglalkozás alatt a gyerekeknek három korcsoportban tartottak külön foglalkozást, hogy a szülők részt vehessenek az interaktív foglalkozáson.
A műhelyfoglalkozáson a következő témákat járták körül az előadók, vezetők a részt vevő szülők bevonásával: Milyen alkalmazások vannak a különböző korú gyermekek telefonján és mire használják ezeket? Miért rajonganak a gyermekek a közösségi médiáért? Mikor kapjon telefont a gyermek? Hogyan készítjük fel a gyermekeket a közösségi média használatára? Hogyan ellenőrizzük a gyermekek eszközhasználatát? Miért választja el a technika a generációkat, és hogyan köthetné mégis össze őket?
Amint megtelt a Szent Mihály-plébánia hittanterme, Bőjte Csongor segédlelkész bemutatta a két előadót, műhelyvezetőt, akik el is mondták felvezetőként, hogy miért foglalkoztatja őket a digitális világ sokféle bugyra. Balázs Brigitta elmondta, ő nagyon fiatalon szembesült azzal, egy közeli ismerősét milyen méltatlan helyzetbe hozták egy videó elterjesztésével, s már akkor elhatározta, tenni szeretne ezellen. Lázár Csilla pedig kiemelte, hogy háromgyerekes édesanyaként neki eleve adta magát a téma, hogy behatóbban foglalkozzon vele.
A műhelyvezetők három fontos dolgot emeltek ki, aminek mentén érdemes megközelíteni a gyerekek médiahasználatát: támogatás, mentorálás, szelíd beszélgetés. Többször is hangsúlyozták a kommunikáció erejét, s azt, mit érdemes elmagyarázni a gyereknek. Fontos, hogy minden gyerek − s nem csak −, tudja, hogy nincs végleg eltüntethető tartalom. Mivel a gyerekek általában olyan közösségi oldalakat használnak, ahol nincsenek ott a szülők, nem tudják ellenőrizni őket. Ezért fontos, hogy tudjanak pár alapelvet: a jelszavunkat senkinek nem adjuk meg. Magyarázzuk el a gyereknek, milyen veszélyei vannak, ha idegennek chatel, beszélget. Beszéljünk arról is velük, hol és mikor használjuk a telefont. Már az elején érdemes leszögezni, hogy felesleges éjszaka a gyerek szobájában legyen a telefon – ha nincs ott, nem történik meg, hogy éjszaka rajta „lóg” alvás helyett. Mutassuk meg, hogyan állítsa be, hogy ne pityogjon minden értesítés állandóan. Legyen világos következménye annak, ha nem tartja be a leszögezett szabályokat. Mondjuk el azt is, szöveges üzenetben nem írunk olyant, aminek erős érzelmi töltete van, mivel az üzenet nem alkalmas érzelmek kifejezésére, nem itt veszekedünk, és nem itt békülünk ki.
Nem attól lesz jó digitális szülő valaki, hogy letilt minden alkalmazást, hanem ha arra igyekszik nevelni, hogy a családban fontosnak tartott értékeket az online térben is képviselni kell. A legújabb kutatások azt mutatják, néhány kivételes esettől eltekintve (pl. erős játékfüggőség) a gyerekek ragaszkodása a telefonjukhoz nem „függőség” a klasszikus értelemben, mert nem változtatja meg a reakcióikat olyan szinten, hogy a mindennapi működésre képtelenek legyenek (mint ahogy valódi a függőséget okozó szerekkel történik).
Balázs Brigitta cserkészvezető is, az ő tapasztalatai is ezt erősítik meg: a telefonjukat sokat használó fiatalok a telefonmentes egyhetes tábor idején teljesen jól funkcionálnak, nem mutatnak „elvonási tüneteket”. A gyermekek talán inkább a kortársaiktól „függők”: bennük van az igény a barátság iránt, s keresik a lehetőséget, hol tudnak egymással kapcsolatba kerülni. A névtelen üzenetküldő alkalmazások például bármennyire károsak is, abból az igényből születnek, hogy sokan úgy érzik, senki nem hallgatja meg őket, nem kíváncsi a véleményükre. Egyik ilyen névtelen üzenetet küldő alkalmazás az NGL, az Instagram közvetítésével működtetik a fiatalok, és csak előfizetés esetén lehet megnézni, ki küldte a névtelen üzenetet az Instagramon. Ez egy aránylag friss alkalmazás, közösségi irányelvei sincsenek. Amit tehetünk, ha belebotlunk az Instagramon: jelentjük, mivel ezeket az oldalakat javarészt pletykák és rágalmazások terjesztése céljából használják. Ha ilyent észlelünk, beszéljünk a gyerekkel, hogy miért ártalmas ilyen oldalakat követni. Egy korábbi, hasonló alkalmazást (Sarahah) például három éve konkrét bírósági tárgyalások miatt tettek elérhetetlenné. A teljesség igénye nélkül az elhangzottak közül még a Calculator Photo Vault (számológép páncélszoba fotóknak) alkalmazásokat is megemlítjük, amelyek alkalmazások és képek álcázására alkalmasak: a gyerek olyan dolgokat tarthat itt, amit el szeretne rejteni, s amit egy kódot beírva lehet megnyitni.
A szülők ezeket hallva feltették a kérdést, van jó oldala is a közösségimédia-használatnak? Az előadók elmondták, igen, van jó oldala is. A fiatalok, gyerekek sokszor kapnak egymástól pozitív megerősítést, ha megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkező barátai vannak. Ugyanakkor mutattak olyan alkalmazásokat is, melyek hasznosak tudnak lenni. Ilyen a Doulingo nyelvtanuló alkalmazás, vagy a Photomath, ami matek feladatokat old meg (a megítélése ellentmondásos, de nemcsak csalásra, hanem tanulásra is használható). A Khan Akadémián oktató anyagok vannak, melyeket szakemberek írnak. Továbbá olyan alkalmazásokat is mutattak, amivel szabályozhatjuk a képernyő előtt töltött időt. Itt is fontos, hogy a gyerekkel egyeztessünk, ha például tanulásra is használni kell a telefont. S a foglalkozás egyik fő kérdése volt, amin a szülők is hosszasan beszélgettek, érveket-ellenérveket felhozva: mikor kaphat a gyerek telefont, s mennyi időt tölthet képernyő előtt? A WHO ajánlása szerint 2-5 év között max. napi egy óra életkornak megfelelő tartalom a családi eszközön, 6-12 év között pedig 1-2 óra/nap. 13-18 év között fontos, hogy a képernyőhasználat és a képernyőmentes elfoglaltságok egyensúlyban legyenek.
Az interaktív foglalkozással telt idő hamar elrepült, a résztvevők pedig egyetértettek abban, a gyerekeknek is hasznos lenne egy hasonló alkalom. Balázs Brigitta és Lázár Csilla a következő idézettel zárta az előadást, megnyugtatva mindenkit, a közösségi médiahasználat nem csak rossz lehet: „… mindazok a sokat hangoztatott káros mechanizmusok, amelyeket az internet számlájára szoktak írni, egyáltalán nem az internet szülöttei, hanem régen velünk élő veszélyek, a társadalom régi, megoldatlan problémái, amelyek az interneten is megjelennek…” (Ferenczi Tímea számítástechnika pedagógus)
