Összerázónapot tartottak Római Katolikus Teológia Kar kolozsvári alapképzésen és mesterin tanuló hallgatóknak november 19-én, szombaton. A nap címszava a héber „Bereshit Barah Elohim” volt, ami magyarul annyit tesz: ,,Kezdetben teremtette Isten”. Ezek a Szentírás első szavai, és a kis összerázó is a kezdete volt a megújuló diákéletnek a kolozsvári karon. Boldi Tihamérnakk, a BBTE Római Katolikus Teológia Kara diákkancellárjának beszámolóját adjuk közre.
Délután fél 1-re hívtuk össze a hallgatókat annak érdekében, hogy egy órakor elkezdhessük a programot. Nem akartuk korán kezdeni, úgy véljük, a hétvégi pihenés mindenkinek kijár. Nagy meglepetésünkre a hallgatók nagy lelkesedéssel pontban félkor meg is érkeztek, úgyhogy ezt a kis programrést bemutatkozással, energizáló játékokkal, és a friss levegőn való kellemes időtöltéssel fedtük be. Elérkezett az egy óra, azzal pedig mint diákkancellár köszöntöttem is hivatalosan a megérkezett résztvevőket. Examen imával kezdtünk. Úgy gondolom, Szent Ignác lelkisége a tökéletes módja annak, hogy Kolozsvár pörgős és zajos világából egy az Isten és a közösség által megszentelt térbe tudjunk érkezni. Köszöntöttük egymást, kacsintással, kézfogással, mosolyokkal és öleléssel, s mire mindenki megérkezett lélekben is, elkezdtük a napi téma feldolgozását.
Az előadást interaktív feladatokkal töltöttük fel, hogy ne legyen kurzus íze. A témánk pedig egy kérdéssel írható le: Hol a helyem az egyházban laikus teológusként? Úgy véljük, nagy kérdés ez minden pályakereső sorstársamnak. A hitoktatói pályán kívül nincs más egyértelműen kitaposott út. Így közösen ötleteltünk azon, hogy milyen lehetőségeink vannak. Felhoztunk különböző szervezeteket, egyesületeket, csoportulásokat, melyeknél el lehetne helyezkedni, ezzel párhuzamosan pedig mindenki megosztotta vágyát, hogy az egyház mely területén szeretne elhelyezkedni. Volt, aki fiatalokkal vagy fiatal felnőttekkel, hátrányos helyzetű gyerekekkel, volt, aki a maga második szakját, például a kinetoterápiát vagy a pszichológiát szeretné belevinni az egyháznak való szolgálatába. Rengeteg ötlet és tapasztalat gyűlt össze, amiből a továbbiakban a kancellári pályafutásom alatt mindenképp fokozottan fogok meríteni. Szívem vágya, hogy a teológusnövendékek a diploma megszerzése után ne kószáljanak el a szélrózsa minden irányába, hanem helyet kapjanak, ki-ki a maga vágya szerint Krisztus testében.
Ezek után karunk diákéletéről ötleteltünk, terveztünk és konkrétumokat szögeztünk le. Minden hétre jusson egy kis apróság. Feladatokat osztottunk le, közben egy finomat ebédeltünk tanáraink támogatásával, és mélyítettük el a családias légkört. Erős közösség van születőben, ami olyan emberekből áll, akiket a hit, a közös értékrend, a közös célok kötnek össze.
A kar változatos lelkiségű emberekből áll, ezért nem szeretnénk egy imaformánál megrekedni. A délutánt dicsőítéssel zártuk le, melyet a K-Egy zenekar vezetett.
Hálásak vagyunk a napért tanárainknak, a szervezőknek, a zenekarnak, a résztvevőknek, és legfőképpen Krisztusnak, aki egybegyűjtött minket.
Fotó: D. Heni
Boldi Tihamér
