Az egyháztörténet-írás területén a legújabb kutatásokat és eredményeket összesítő, azokat bemutató nemzetközi interdiszciplináris konferenciát hetedik alkalommal rendezték meg a hétvégén, október 27–29-én. A tanácskozás helyszíne a tudományos eszmecsere „székhelyévé” vált nagyváradi Posticum Kulturális Központ volt.
A tudományos, határokon átívelő rendezvény főszervezője a Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet, Nagy Mihály Zoltán történész-levéltáros képviseletében. A konferencia másik, magyarországi szervezője a Magyar Egyház- és Teológiatörténeti Akadémia Egyesület (META) Pécsről, Bánkuti Gábor egyháztörténész közreműködésével. A konferenciát két év kihagyás után, amely főleg a pandémia számlájára írható, több nagyváradi és budapesti intézmény kooperációjaként szervezték meg, hűen a 2012-ben újtára indított hagyományhoz, hogy az egyháztörténelemmel foglalkozó kutatók találkozzanak és megosszák egymással eredményeiket egy magyar, határokon átívelő éves egyháztörténeti fórumon.
A tudományos tanácskozáson részt vevő kutatók szakterületük legújabb kutatási eredményeit vagy a tudományos érdeklődésük fókuszába került legfrissebb témákat mutatták be. A családias és jó hangulatú beszélgetések mellett voltak könyvbemutatók, előadások, és ezek mentén viták, amelyek teljessé tették és egyben továbbgondolták a kérdésfelvetéseket, kialakítva a tudományos tanácskozás életbeágyazottságát.
A könyvbemutatók sorából a METEM (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség) legújabban megjelent köteteit Zombori István szerkesztő mutatta be, a résztvevők beleleshettek a kiadó jövőbeli könyvkiadásra vonatkozó terveibe. A bemutatók közül érdekes volt meghallgatni Balogh Margit és Fejérdy András előadását, amelyben egy lengyel, Amerikába emigrált katolikus pap 1944-es Sztálinnál történő látogatását vizsgálták meg a korabeli moszkvai és vatikáni források alapján. A romániai kutatók közül Gábor Csilla SSS, egyetemi tanár (BBTE–BTK, Kolozsvár) előadásában a 17. század első felének polémia-irodalmába nyertünk betekintést Pázmány Péter és Pécsváradi Péter Szentírásról folytatott vitája révén. Mindezek mellett érdekes beszámolót kaptunk Nagy Emese Ingrid (BBTE–BTK, Hungarológiai Doktori Iskola doktorandusza) kutatási téziséről, amelyben a 16–17. századi halálreprezentációk kerültek górcső alá Lépes Bálint kalocsai érsek halál-tükre művének vizsgálata révén. A résztvevők megismerkedhettek a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár, illetve a bukaresti székhelyű, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) munkájával, az intézmények kutathatóságával, illetve legújabb kutatási projektjeikről szerezhettünk tudomást. Beleláthattunk alapítványok egyháztörténeti tematikájú könyvkiadási ügyeibe, azok lehetőségeibe, ugyanakkor betekintést nyerhettünk sajátos, egyéni életutakat vizsgáló kutatásokba, azok metodológiájába.
Bemutatkoztak az egyháztörténet-kutatás terén frissen létesült intézmények is. Ilyen a Kolozsváron működő Erdélyi Ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltára, amelynek közelmúltban történt megalakulását, munkáját, iratállományát és jelentőségét Jonica Xénia levéltáros mutatta be. Előadása révén megismerhettük a fiatal kutató tudományos munkáját is, doktori tézisének rövid összegzése révén betekinthettünk a 20. századi erdélyi ferences népmissziókba.
Mindent egybevetve egy színes és érdekfeszítő repertoárba álltak össze az előadások, kialakítva tudományos diskurzusokat, ahol egymás kutatását megismerve, azokat értékelve, sok esetben pedig továbbgondolva alakult ki, hogy hogyan kellene (újra)definiálni az egyháztörténet-írást, mit jelent megírni egyházaink történetét, milyen hangsúlyokkal-hangsúlyeltolódásokkal kell számolnunk, illetve milyen forrásokra hivatkozva tehetjük ezt. Csak egy példát említve: lehet-e hiteles egyháztörténeti kutatást végezni anélkül, hogy főleg a szocialista, ideológiai alapú államformák tekintetében ne tennénk primér forrásunkká az állambiztonsági szolgálatok megfigyelésekre vonatkozó dokumentumait; és a kérdést megfordítva, szabad-e csak ezekből a dokumentumokból összeállítani egy kutatást? A problémakör pontos megoldása nem ismert, de annak feloldásaként azt mondhatjuk, hogy egyháztörténetet lehet ezek nélkül írni, de nem érdemes…
Ambrus-Pál Arnold
