György Mária Angéla, a Gyulafehérvári Caritas munkatársa csatlakozva az otthoni beteggondozó szolgálat kolleganőjéhez, ezúttal egy olyan idős nénit keresett fel, aki naponta igénybe veszi az otthoni betegápolást. Bepillantást nyerhetünk abba, mit gondol Éva néni harminchat év egészségügyben eltöltött munka után az otthoni betegápolásról.
A melegséget és kedvességet sugárzó lakásba belépve szerencsém van megcsodálni „Éva néni botanikus kertjét” – a karácsonyi kaktuszokat, melyek apró bimbójukkal jelzik az ünnep közeledtét, fikuszokat, dracénákat és sok más dísznövényt. „Én nagyon szeretem a virágokat, szeretek velük foglalkozni. Nekem olyan kellemes légkört árasztanak, megnyugtatnak” – meséli a virágok iránti szeretetéről, miközben rájövök: az emberi test és lélek, akárcsak a virágok, meghálálják a gondoskodást.
Éva néni harminchat évet dolgozott az egészségügyben, így tudja „mit jelent az, hogy a beteg ember kiszolgáltatottnak érzi magát, érzékenyebb, nagyon szépen kell beszélni vele, hogy ne érezze, másra van utalva. A beteggel emberiesen kell beszélni és viselkedni”. Húsz éve egyedül él, de nem magányosan: elmondása szerint jóindulatú emberekkel van körülvéve. A Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozói szolgálat kolléganői napi rendszerességgel járnak hozzá – kiemelten Csilla, aki hétköznaponként kötözi a lábát. „Megütöttem a lábamat, és itthon kezelgettem, de nem jött helyre. Tavaly novemberben bekerültem a kórházba, és amikor kijöttem akkor kezdett hozzám járni a Caritastól Csilla. Ezen kívül tizenhét éve deformált reumás problémám van, ami nehezíti a gyógyulást” – emlékszik vissza Éva néni.
„Én csak ki tudom emelni a Caritas munkáját, csak jót tudok mondani a kollégákról. Van szaktudásuk, igazi egészségügyi dolgozóknak születtek, kedvesek, előzékenyek.” − mondta Éva néni.
Nemcsak a lakásába, a szívébe is beengedte Csillát: „kialakult közöttünk egy barátság, egy közvetlen lelki kapcsolat, elmondom a bánatomat, ő megsimogat, megvigasztal. Olyan gondoskodó, nyugtató egyénisége van, alig várom, hogy jöjjön” – meséli hálatelt szívvel Éva néni, annak reményében, hogy hamarosan – természetesen segítséggel – elhagyhatja lakását egy rövid sétára.
György Mária Angéla, Gyulafehérvári Caritas
