Elengedhetetlenül fontos, hogy a heti egy órás iskolai hitoktatásnak legyen egy másik, plébániai hittanóra megfelelője is. Ezzel a témával foglalkozunk portálunkon, a Vasárnap hetilapban. Arra hívjuk olvasóinkat, írják meg tapasztalataikat a kérdésről. Most egy őszi plébániai hitanórára kalauzol el egy édesanya.
Így október tájékán, amikor már az iskolába belerázódtak csemetéink a már egy egész hónapos tanulás után, jöhetett egy kellemes és rendhagyó vallásóra. Közösségépítés ez a javából. Életre nevelés. Ugyanakkor kellemes és hasznos időtöltés.
A gyönyörű napsütés, verebek csiripelése, az ősz megannyi színe a levelekben és virágokban, de a szőlő és a frissen levágott fű illata is mind-mind mint Isten ajándéka megnyugtatóan hatott a szombati megszokott órában. Szorgos kicsi kezek, vidám arcocskák, kíváncsi szemek, segítő szülők gyűltek össze a plébános meghívására az első vallásórára. A közös munka, a közös cél egybekovácsolta az összegyűlteket. Ismerjük mi egymást rég, mert mindnyájan egy templomba járunk talán évek óta, de valahogy az nem olyan, mint így szemtől szemben, egymás mellett dolgozva. Így még a nevek is kiderülnek. Észrevesszük a gyerekeken, mennyit nőttek, okosodtak, ügyesedtek. Közben még a cseber is megtelik a piros és fehér szőlővel, az idei terméssel.
A gyermekek játszva, egymást váltva nagyosan darálták a fürtöket, szemeket. A présből elindult a természetes nedű, a friss must. Hamarosan a poharak is előkerültek, s talán soha nem tapasztaltakat éltek át az apróságok, akár a nagyobbak is, amikor belekóstoltak az üzletben nem kapható, eredeti, ízletes szőlőlébe.
A pincében is a nagy korsóban a must szintje egyre csak emelkedett. Így együtt a munka fokozottabb öröm, de nagyobb is a hatékonysága. Pár óra és már a kellékeket is elmosogatták.
A szorgos kezek hazamenve kóstolóval örvendeztethették meg szeretteiket, és mesélhettek a rendhagyó vallásóráról. A kolozsvári Szentpéteri-templom plébánosa, Ferencz Antal pedig dicsérhette a jó Istent, aki ilyen ötletet adott neki a közösségépítésre és a vidám szürethez.
Bíró Jolán-Ilona
Fotó: Bíró Mátyás-Péter
