A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Papi Továbbképzési Program ez évi ciklusában immár a tizedik rendezvényre került sor szeptember 12-13-án a csíksomlyói Jakab Antal Házban. A képzés témája és célja a házasság lelkipásztori támogatása volt.
Papok számára különösen fontos a szentségi házassággal kapcsolatos témákkal foglalkozni, hiszen napjainkban egyre inkább „elvilágiasodik” a házasság felfogása és értéke, kevesebb keresztény házasságot kötnek, egyre több házasság fut zátonyra. Az új kihívások idején új módon kell átadni a házasság evangéliumát.
„Lelkipásztorként nemcsak feladatunk, hanem felelősségünk is segíteni mind a házasságra készülőket, mind azokat, akiknek krízisbe került vagy felbomlott a házassága. E szolgálat eredményes végzése, a házasságok hatékony támogatása érdekében tanulni kell, hogy taníthassunk, felkészülésben vagy orvoslásban tanáccsal és tettekkel segíthessünk a ránkbízottakon.” E személyes és egyben paptestvéreiknek is szóló motiváció vezette a kezdeményezőket, amikor a képzéseket meghirdető körlevélben tanulásra, együttgondolkodásra hívtak.
Nagy érdeklődés volt a válasz, 30 pap részvétele tanúsítja, hogy a lelkipásztorok fontos feladatuknak tartják a szentségi házasság támogatását, így intenzív tudás- és tapasztalatmegosztásban gazdag papi együttlétre került sor két, a témakör egyes aspektusaiban különösen jártas lelkipásztor jóvoltából.
László Attila kolozsvári főesperes-plébános A teremtő Isten boldogságra és életadásra meghívó szándékát felmutatni házasságkötés előtt címmel a jegyeskurzus/házassági felkészítő témakörében osztotta meg ismereteit és saját tapasztalatait, amelyeket több mint egy évtized során szerzett szombatfalvi plébánosként. A Szent György plébánián 2009-ben általa elindított házasságra való felkészítő program az évek során „székelyudvarhelyi jegyeskurzussá” nőtte ki magát, amelyet évi két alkalommal, házaspárok együttműködésével tartanak. A képzésen is segítségére voltak jegyeskurzusokat kísérő házaspárok: Somorai Árpád és Jerne, Péter Albert és Júlia, Orbán Csaba és Magdolna többek között a felkészítőkön alkalmazható gyakorlatokat, játékokat ismertettek meg a résztvevőkkel.
Az egyház igazságos és irgalmas arcának megmutatása a válságba került és a felbomlott házasságoknál címmel a házasság érvényességének kivizsgálása volt a másik témakör, amelyet dr. Lukács Imre-Róbert általános helynök, teológiai jogtanár járt körül, aki több mint két évtizede a főegyházmegye bírósági helynöke, officiálisként évente 25-30 házasságorvoslási ügyet bonyolít le. Tapasztalataira épített előadása során nemcsak fontos és aktuális (egyház)jogi kérdéseket, de számos téves mítoszt is tisztázott.
Az egyházi bíróság nem azért van, hogy előítéletesen ítélkezzen az emberek felett, hanem sokkal inkább azért, hogy megítélje, hogyan segíthessen nekik. Bár „házassági pernek” nevezik – és valóban, jogi eljárást foglal magába, de ez sokkal inkább papír alapú ügyintézés – a házasság egyházi bírósági kivizsgálása sokkal több, mint csupán egy törvényes eljárás kivitelezése: a peres eljárás által és során az egyház azt kívánja szolgálni, hogy a folyamaton keresztül a kérvényező gyógyulásra, megbocsátásra, örömre, életének rendezéséből fakadó lelki békére találjon.
„Rengeteg dolgot hallottunk, tele a fejünk, de mind szükséges és nagyon hasznos”, „minél több tudásra és képzésre van e téren szükségünk” – mondták egybehangzóan a főegyházmegye legkülönbözőbb vidékeiről érkezett, legkülönbözőbb életkorú és beosztásban szolgáló lelkipásztorok, akik mind a tudás-átadó, mind a kötetlen együtt töltött idő során saját meglátásaikkal, tapasztalataikkal segítették egymást. Bár „általános recept” nincs (ami nagyobb városokban jól működik, másképpen kell azt megközelíteni egy kisebb, falusi közöségben, ami tömbkatolikus környezetben hatékony módszernek mutatkozik, az kevésbé válik be a szórványban), de alapvetően közös gondolkodásra, közös módszerekre és segédeszközökre van szükség, szorosabb papi együttműködésre egyházmegyei szinten. Erre a következtésre jutva már a jövőre nézve is terveztek közös lépéseket a képzés szervezői és résztvevői, annak érdekében, hogy a rájuk bízottakat a szentségi házasság – lelki és jogi jellegű – lelkipásztori támogatása által (is) minél jobban szolgálhassák.
Kép és szöveg: Dávid Tünde
