Háromnapos örmény művészeti fesztivált tartottak szeptember 9-11. között Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt tizenkettedik alkalommal tartották meg. A jelen levő Szergej Minaszian, Örményország nagykövete, aki visszatérő vendége a fesztiválnak, elmondta: örül, hogy a rendezvénynek középpontja a vallás. A zárónapon a fesztivál keretében tartott szentmisén megáldották az újrafestett örmény katolikus templomot.
Szeptember 9-én, pénteken a hivatalos megnyitón Molnár Árpád szólaltatta meg a 121 éves orgonát az örmény katolikus templomban, ezt követően köszöntőbeszédek hangzottak el. Felszólalt Szergej Minaszian, Örményország nagykövete, dr. Lőrincz Aranka, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja, Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere, valamint Barti Tihamér, Hargita megye Tanácsának alelnöke.
A megnyitót megemlékezés és koszorúzás követte Czetz János honvédtábornok születésének 200. évfordulóján Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmény Szövetség elnöke, majd Kálmán Attila méltatta Czetz Jánost, az ünnepségen az örmény egyházi kórus is közreműködött.
Kiállítás nyílt Az örmény egyházi hagyatékból a közösségi házban, az idegenvezetést Gál Hunor plébános és Magyari Sáska Zsolt végezték.
Szombaton, szeptember 10-én vásár, örmény kerámiaműhely és kézműves foglalkozás volt Dobribán Anna Máriával az Örmény Udvarban, majd városi séta Barabás Gyöngyvérrel, Kálmán Attilával és Puskás Attilával. Volt gyermekfoglalkozás mesehallgatással Ambrus Katalinnal, és gasztronómiai ismeretekben lehetett elmélyedni az Örmény udvarban, ahol élő bemutatók keretében Ambrus Dorottya, Mezei Imre, Kis Piroska és Pap Ilona vezetett be a Harlekin, a churut és a fülecskék készítésének rejtelmeibe. Churutos leves készült, amit mindenki megkóstolhatott.
A megnyitón többen is kiemelték, az örmények esetében is milyen fontos, hogy a hétköznapok, ünnepek egyaránt az egyház köré szerveződnek. Szeptember 11-én, vasárnap déli fél 1-kor szentmisét mutattak be az újonnan festett örmény katolikus templomban. Az ünnepi szentmisét és a templom megáldását Tamás József ny. segédpüspök végezte. Részt vettek egyházi, világi méltóságok és a gyergyói vörösköpönyegesek is.
Az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi útvonal mellett elhelyezkedő Gyergyószentmiklóson már a 17. század első felében éltek örmények, azonban nagyobb arányú betelepedésükre 1672-ben került sor. Pál Emese leírása szerint az örmények istentiszteleteit kezdetben magánházakban tartották, 1680-ban vették bérbe a Ferenczy György esperes által létesített idegenek temetőjében álló fakápolnát. 1717-ben Mártonffy György erdélyi püspök közbenjárására 120 magyar forintért megvásárolták a telket a rajta levő kápolnával együtt, és 1722-ben kibővítették. Mivel a közösségnek ez sem volt elegendő, új kőtemplom építését tűzték ki célul Theodorovich Simon szorgalmazására, akit 1726-ban neveztek ki a gyergyói örmények plébánosává. 1729 tavaszán Khosza János segédlelkész elnöklete alatt megtartott gyűlésen kezdetét vette a templomépítés megszervezése. 1730. április 25-én fogtak hozzá a fakápolna lebontásához, az új templom falai 1733-ban már készen álltak, a tornyot a rajta levő örmény nyelvű felirat tanúsága szerint Lukács János a saját költségén építtette 1734-ben. A templom négy oltára és a szószék Pál Emese szerint 1752 és 1754 között készülhetett.
Fotók: Örmény Művészeti Fesztivál
Forrás: www.gyergyoiormenyek.ro
