Az augusztus 27-i, szombati kardinális-kreálás után a világ bíborosai Ferenc pápával együtt hétfőn és kedden a Kúria reformjának júniusban bevezetett Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúciójáról folytattak megbeszéléseket az új szinódusi aulában. A zárt ajtók mögött zajló eszmecserék a augusztus 30-án, kedden délután szentmisével értek véget, melyen Ferenc pápa homíliájában összegezte a tapasztalatokat.
A 226 fős bíborosi kollégium közel 200 tagja vett részt a szinódusi aulában tartott gyűléseken, melyeknek fő témája a kúria reformját szabályozó Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció. Minden bizonnyal ez az eddigi legnagyobb létszámú tanácskozása a bíborosoknak a szentatyával együtt. Ferenc pápa közel tízéves péteri szolgálata alatt nem volt még ilyen nagyszámú összejövetel, beleértve a nyolc évvel ezelőtt, 2014-ben a családról tartott püspöki szinódus bíborosi tanácskozását, amelyen akkor 180 bíboros vett részt.
Ferenc pápa a bíborosokhoz: Vigyétek el a világba Krisztus szelíd és erős lángját
A bíborosok múlt hétvégén érkeztek Rómába a világ minden tájáról, hogy köszöntsék az augusztus 27-i, szombati konzisztóriumon kreált 20 új társukat és részt vegyenek a konzisztóriumi üléseken. Hétfőn és kedden a keleti pátriárkákkal és az Államtitkárság elöljáróival együtt közösen tanácskoztak a délelőtti és délutáni összejöveteleken, melyeket az új szinódusi aulában tartottak. A résztvevők – ahogy arról maguk is beszámoltak – az elmúlt hetekben egy napirendet kaptak, amely ismerteti a Kúriát reformáló dokumentummal kapcsolatos témákat és kérdéseket A közös tanácskozásokat rendre kiscsoportos megbeszélések követték, ahol mindenki kifejthette a véleményét. A két nap lezárásaként augusztus 30-án, kedden kora este fél hat órakor szentmisén vettek részt a Szent Péter-bazilikában, együtt az új bíborosokkal, melyen a szentatya homíliával fordult hozzájuk. Ferenc vasárnap L’Aquilában tett lelkipásztori látogatást, ahol megnyitotta a celesztiánus „Perdonanza-Megbocsátás” szent kapuját, ezért eddig nem volt még lehetőségük közös szentmise ünneplésére.
Testvéri légkör a megbeszéléseken
„A hétfő reggeli első közgyűlés „szívélyes testvéri légkörben zajlott” – tájékoztatott Enrico Feroci bíboros, a Castel di Leva-i Divino Amore, Isteni Szeretet Mária-kegyhely plébánosa. A Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a tanácskozást megnyitó ima után Ferenc pápa néhány szóval köszöntötte az egybegyűlteket, majd mindenkit arra kért, hogy a két napos közös megfontolásokhoz mindannyian járuljanak hozzá személyes véleményükkel. A bíborosok ezután különböző csoportokra oszlottak, majd ismét összegyűltek, hogy megosszák egymással a felmerült gondolataikat. Feroci bíboros elmagyarázta, hogy a bíborosok két fő témával foglalkoztak: az egyik az egyház közösségét érintette, benne a keresztények közötti kölcsönös szeretet tanúságtételével, majd azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a mai társadalomban milyen nehézségek adódnak az evangélium üzenetének a befogadásában. A bíborosok ennek kapcsán mérlegelték annak a lehetőségét, hogy miként lehet leküzdeni ezeket az akadályokat.
Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyei Dikasztériumának prefektusa a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bíborosok elkötelezetten vettek részt a közgyűléseken és a kiscsoportos megbeszéléseken. Intenzív és nyílt párbeszédet folytattak egymással a találkozókon, különös figyelmet szentelve az új apostoli konstitúció azon pontjaira, mely az igehirdetés súlypontját a szeretetben felmutatott tanúságtételben jelöli meg.
Ferenc pápa bejelentése
Ez év május 29-én a Regina Coeli imádság után jelentette be Ferenc pápa 21 új bíboros nevét, akiknek a kreálását augusztus 27-ére tűzte ki. A szentatya egyúttal bejelentette, hogy a kreálás után kétnapos bíborosi konzisztóriumot tart, melyen ismertetik és megbeszélik a Kúria reformját elrendelő Praedicate Evngelium kezdetű apostoli konstitúcióját, melyet igazi meglepetésként ez év március 19-én jelentett be, noha annak tervezését rögtön megválasztása után már jelezte.
A dokumentum idén június 5-én, pünkösd ünnepén lépett hatályba. A szöveg tartalmazza és rendszerezi a szentatya által az elmúlt években már végrehajtott reformokat, melyeket a pápasága első szakaszában létrehozott Bíborosi Tanács a pápa részvételével rendszeren tanulmányozott. A Praedicate Evngelium kezdetű apostoli konstitúció néhány újítást is bevezetett, kezdve a különböző dikasztériumok egyesítésével és nevük megváltoztatásával, amennyiben az eddig használt „kongregáció” elnevezés helyett bevezette a „dikasztérium” kifejezést. A Praedicate Evangelium apostoli konstitúció azonban mindenekelőtt – ahogy azt neve is sugallja – missziósabb struktúrát ad a Kúriának, így hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat és a Kúria működése egyre inkább a részegyházak és az evangelizáció szolgálatában áll. Éppen ez a missziós jelleg az egyik fő szempont az új apostoli konstitúcióban, mely egyúttal a reform értelmezésének és helyes alkalmazásának a kulcsa, ugyanakkor általános irányvonal az egyetemes egyház számára. Bár a Praedicate Evangelium a dikasztériumok és a vatikáni hivatalok szerkezetének megváltoztatására összpontosít, valójában „kiszélesíti” a Kúria határait azáltal, hogy közvetlen kapcsolatot teremt az öt kontinens püspöki konferenciáival és a különféle egyházmegyékkel.
„Az új apostoli konstitúció a részegyházak és a Kúria között teret nyit a meghallgatás és a párbeszéd számára” – nyilatkozta Leonardo Steiner új bíboros, Manaus érseke a brazíliai Amazóniában. „Mostantól fogva már nem azért jövünk Rómába, hogy elmondjuk, mit is csináltunk, hanem tanulni jövünk ide, de a Kúria is tudatában van annak, hogy neki is másképpen kell tanulnia. Az ember jobban érzékeli így, hogy a szentatya szolgálatában és a püspökök szolgálatában áll és ebből adódik egy testvéribb egyház reménye, ahol meghallgatják a kulturális sokszínűséget, ahol a kulturális sokszínűséget megélik és vállalják” – mondta a brazil Steiner bíboros, Manaus érseke.
Az új bíborosok hangja Ázsia és Amazonas kihívásaitól a Kúria reformjáig terjed
Az angol Arthur Roche új bíboros, az Istentiszteleti Dikasztérium prefektusa szerint „sok kérdést kellett átgondolniuk”, ide tartozik „a Kúria és a püspökségek közötti együttműködés, a világiak jelenléte a felelősségteljes szerepekben, a missziós lelkület és az egyház megtérése. Különösen az utóbbi két téma nagyon fontos elem – hangsúlyozta az angol bíboros. „A Praedicate Evangelium nemcsak a Kúria reformját szolgálja, hanem az összes Püspöki Konferencia és a Szentszék közötti kapcsolatokat is. A küldetés és a megtérés mindenkit bevon egy közös szinodális folyamatba. Ennek jegyében mondhatjuk, hogy zarándok-egyház vagyunk”.
A kétnapos tanácskozás egyúttal arra is szolgált, hogy a Bíborosi Kollégium tagjai, akiknek egy része a világ perifériáiról és távoli tájakról érkezett, elmélyítse ismereteit. Ferenc pápa bíboros-választásait mindig is jellemezte az a szándék, hogy a kinevezések olyan országokat is érintsenek, amelyek történelme soha nem látott saját bíborost. Ennek gyümölcse az, hogy a bíborosi testületben olyan tagok is vannak, akik távoli országokból érkeznek, és akik a kulturális háttér és a lelkipásztori érzékenység szempontjából is helyi sajátossággal rendelkeznek. Ugyanakkor igaz, hogy éppen a földrajzi távolság nehezíti meg a római találkozókat. A reform révén mindenesetre a pápával való találkozás ezután a párbeszéd és az „emberi” elmélyülés tere lesz” – fogalmazott Cartagena emeritus érseke, Jorge Enrique Jiménez Carvajal kolumbiai bíboros.
P. Vértesaljai László SJ
Forrás: Vatican News
