A Szeretet Misszionáriusai, Teréz anya leányai 32 éve szolgálják az őrkői cigány közösséget. Kovács Gergely érsek is megtisztelte jelenlétével a sepsiszentgyörgyi őrkői közösséget és a Mária, világ királynője tiszteletére felszentelt templomot augusztus 22-én, annak 30. évfordulóján. Az ünnepi szentmisét a főpásztor Márkus András szentszéki tanácsossal, a templom plébánosával és paptestvéreivel mutatta be, szolgálatot teljesített Vintila László akolitus.
A meghitt, lélekemelő ünnepségen megemlékeztek arról is, hogy a Szeretet Misszionáriusai, Teréz anya leányai 32 éve szolgálják az őrkői cigány közösséget. Angol nyelven megújították fogadalmukat és elköteleződésüket. Az ünnepi liturgiát Miklós Katalin, a Plugor Sándor Művészeti Líceum zenetanárának hegedűjátéka színesítette.
Az ünnepi szentmise elején Márkus András, a templom plébánosa köszöntötte az érseket és felkérte a szentmise celebrálására, kérve, a hálaadásnál emlékezzenek meg, hogy 30 éve szentelték fel a templomot a cigányoknak és a városból ide kijáró híveknek. Vida Izabella önkéntes és egy roma kislány megajándékozták az egyházi elöljárót egy papír alapú, áldoztató kelyhet ábrázoló emléklappal, amelyet a gyermekek készítettek, hátára a szerzetesnővérek angol nyelvű megemlékező szövege is rákerült.
A gyulafehérvári főegyházmegye érseke kérte, „imádkozzunk a plébánosért, a szerzetesnővérekért, hogy ezt a munkát továbbra is türelemmel, lelkesedéssel, örömmel tudják végezni. Imádkozzunk az egész közösségért, hogy maradjanak jó, összetartozó, Istent és templomot szerető közösségnek.”
Az egész évben Máriát ünnepeljük
Homíliájában a főpásztor kiemelte, az édesanya legszebb vonása, hogy mindig velünk van, amikor szükség van rá, gondunkat viseli. „Ha odafigyelünk, akkor a boldogságos Szűz Máriát egész évben ünnepeljük”: a szeplőtelen fogantatását (december 8-án); a születésnapját (szeptember 8-án, Kisboldogasszonykor); a nevenapját (Mária szentséges nevét szeptember 12-én); augusztus 15-én mennybevételét (Nagyboldogasszony, ez a legősibb Mária ünnep — nekünk magyaroknak kiemelten kedves, mert ekkor ajánlotta fel Szent István Magyarországot a Szűzanyának; külön dogma mondja ki, hogy a Szűzanyát a földi életének befejezte után Isten testestől-lelkestől felvette a mennyei dicsőségbe); július 2-án Sarlós Boldogasszonyt (amikor meglátogatja rokonát, Erzsébetet), a hétfájdalmú Szűzanyát (szeptember 15-én). Vannak olyan ünnepek, amelyeket azért ünnepelünk meg, mert valamilyen oknál fogva fiához, Jézus Krisztushoz kötődnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25., amikor az angyal meglátogatja), Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2., Jézust születése után a 40. napon elvitték és bemutatták a templomban), ezen kívül még sok Szűzanya-ünnep van, keresztények segítsége, fogolykiváltó, rózsafüzér királynője, Kármelhegyi Boldogasszony, Havas Boldogasszony…
,,A mai ünnepen királynői méltóságában tiszteli az egyház Máriát, amelyet 1954-ben rendelt el XII. Piusz pápa. Nem a saját erejéből lett királynő, nem beleszületett egy királyi családba, hanem kiérdemelte azzal, hogy amikor Isten neki egy tervet, egy feladatot adott, azt ő vállalta, megtette.” Nem értette, hogy fog történni, de vállalta. Alázatosan teljesítette mindvégig mindazt, amit a jó Isten rábízott. Nem mindig könnyű édesanyának lenni, a Szűzanyának sem volt az. Amikor a legnehezebb volt, amikor a tanítványok is eltűntek, ő ott volt a kereszt alatt. Szűz Mária kiérdemelte, hogy a világmindenség királynőjének koronázza fia. Nem véletlen, hogy Nagyboldogasszony után egy héttel ünnepeljük.
Elnyerni az örök élet koronáját
Ami a Szűzanyával történt, velünk is az fog történni: elnyerjük az örök élet jutalmát. Ha a mennyországba kerülünk, elmondhatjuk, hogy mi is mind királyok és királynők leszünk, mert megkapjuk az örök élet koronáját. ,,Ez szépen, fennkölten hangzik, de ez a valóság. Érdemes kitartani, érdemes jó kereszténynek lenni. Ha megbotlottunk, álljunk fel. Igyekezzünk mi is úgy élni, ahogy a Szűzanya élt, s akkor ugyanazt a jutalmat fogjuk kapni” — biztatta a jelenlevőket a főpásztor.
A növekedést Isten adja
Kovács Gergely érsek a szentmise végén mindenkinek megköszönt mindent, majd áldásban részesítette a jelenlevőket. A szentmise után összefoglalta az ünnepséggel kapcsolatos gondolatait: „Nagyon fontos ez a plébánia a város szegényeinek, nagyon nagy elhivatottság kell, hogy ezt a munkát valaki 30 éven keresztül végezze.” Márpedig Márkus András ezt végzi a nővérek segítségével. ,,Az emberekkel való foglalkozás a legnehezebb, amiben az ember könnyen kiéghet, azaz fokozott a burnout lehetősége.” Amikor cigány közösséggel foglalkozik, amelyiknek megvan a maga értékrendje, a maga szabályai, amely mindenképpen eltér a miénktől, nem könnyű. Az embernek az ad erőt, ami a Szentírásban benne van: mi haszontalan szolgák vagyunk. Szent Pál is ezt mondja: az egyik ültette, a másik öntözte, a harmadik a gondját viselte, de a növekedést a jó Isten adta és adja.
Józsa Zsuzsanna
