A megújulás jegyében Et renovabis címmel tartották meg a hagyományos Liturgikus Tanulmányi Napok rendezvényét augusztus 8-10. között Pannonhalmán, a főapátság dísztermében. Ez alkalomból Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke bemutatta a Római misekönyv új kiadását.
A Pannonhalmi Főapátság 2019 óta kínál liturgikus képzést a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus „erőterében”.
Az idei Liturgikus Tanumányi Napok (LTN) előadói a magyarországi plébániai közösségek liturgikus megújulásához adtak szempontokat a Ferenc pápa által elindított szinodális folyamat nyomán, a II. vatikáni zsinat egyházképe alapján.
A képzés első napján az egyházi közösségek megújulásáról beszéltek az előadók, többek között Hortobágyi T. Cirill OSB főapát.
Az LTN második napja Simon T. László OSB, a római Szent Anzelm Egyetem tanára biblikus előadásával kezdődött – többek között a János-evangélium kulcsfogalmairól, összehasonlítva a szinoptikusok szóhasználatával, teológiájával.
A képzésen résztvevők videófelvétel segítségével meghallgathatták Kevin W. Irwin (Catholic University of America) Washingtonban rögzített előadását a liturgikus élet megújításáról (az előadás IDE klikkelve elérhető). Az amerikai lelkipásztor – akinek Békés Gellért OSB volt a doktori témavezetője a római Szent Anzelm Egyetemen – rendszeresen publikál kommentárokat a szentatya által kiadott pápai megnyilatkozásokról.
Ez alkalommal Ferenc pápa idén június 29-én megjelent Desiderio desideravi (Vágyva vágytam…) kezdetű apostoli levelének főbb szempontjairól beszélt, hangsúlyozva a liturgia szépségét és evangelizáló szerepét.
Egyrészt fontos, hogy milyen módon zajlik az ünneplés (a klerikusok részéről a jó hozzáállás Keresztelő Szent János nyomán rámutatni Krisztusra, valamint az a szempont, hogy az elvetett mag a fontos, nem a klerikus közvetítő, aki a magot veti).
Az ünneplő közösség tagjai számára elsődleges, hogy a liturgia formáló, evangelizáló ereje (formációja) által Isten valóságának részeseivé váljanak, ne pusztán információk átadása (tanítás, tanulás) történjék a szertartásokon.
A tanulás és a képzés fontos a hitben, ugyanakkor látnunk kell, hogy a húsvét misztériuma, amely a kereszténység, a liturgia központja, nem felfedezésre váró igazság, hanem titok, amely előtt meg kell nyílnunk, amelyből részesedünk.
Kevin W. Irwin arról is beszélt, hogy a most megjelent pápai megnyilatkozásnak a II. vatikáni zsinat dokumentumain alapuló mondanivalója azért lényeges és időszerű, mert a tridenti rítushoz való ragaszkodás az elmúlt években megosztottságot eredményezett az egyházban. A tridenti egyházképből és katekézisből többek között hiányzik a társadalmi igazságosság szempontja.
A pannonhalmi konferencián a továbbiakban két liturgikus szakember, Fehérváry Jákó OSB és Káposztássy Béla közös előadása következett a liturgia helyzetéről a mai Magyarországon.
Ferenc pápa azt tanítja, hogy meg kell tisztítani a motivációinkat, az egyházhoz való hozzáállásunkat. A szentatya meglátta, hogy most lépni kell, ezért nyilatkozott meg apostoli levélben, elkerülendő az esetleges szakadást – fejtette ki Káposztássy Béla.
Fehérváry Jákó OSB többek között arról beszélt, hogy a liturgikus mozgalmat, amely a misztériummal való találkozás jegyében mozdult előre, XII. Piusz pápa 1956-ban (már a II. vatikáni zsinat előtt) így jellemezte: „A Szentlélek átvonulása az egyházon.” XVI. Benedek 2007-ben azt fogalmazta meg, hogy a régi rítus életben tartása gazdagíthatja az új liturgiát, például a „szent” fogalmának elmélyítésével.
Ferenc pápa azonban úgy látja, hogy vissza kell térni a liturgikus mozgalom eredeti intuícióihoz és szándékához, legfőképpen ahhoz, hogy az egyház istentisztelete (liturgiája) váljon lelki életének középpontjává. A keresztény beavatás egyébként is a rítusokon keresztül és a szövegek által történik – hangsúlyozta Fehérváry Jákó.
Káposztássy Béla leszögezte, hogy Magyarországon a jelenlegi oktatási gyakorlatban hiányzik a liturgikus formáció, a kereszténység lényegével való találkozás; a kispapképzésben is javarészt csak a szertartások tanulására szorítkoznak, ami elengedhetetlen ugyan, de nem elégséges. Ferenc pápa a liturgikus teológia beemelését javasolja a fő hittudományi tárgyak közé.
Ezt követően Szita Bánk OSB a Pannonhalmi Zsolozsma készülő új kiadásának kihívásairól tartott előadást.
A képzési nap közepén Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke tartott előadást a Római misekönyv magyar kiadásának megújításáról.
Veres András püspök arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az 1991-ben kiadott magyar nyelvű Római misekönyv lényegi részei nem módosultak, a mostani kiadásban azonban több változás található, amelyeket a papok és a világi hívek tapasztalni fognak; emellett különféle javításokra és betoldásokra is szükség volt a Szentszék által kiadott, latin nyelvű Editio Typicát szem előtt tartva.
A Pannonhalmán megtartott liturgikus konferencia második napján a továbbiakban a liturgikus énekek megújításának kérdéseit tárgyalták az előadók, ökumenikus keretek között.
A Liturgikus Tanulmányi Napok a rendezvény zárónapján az egyházi szolgálatok megújulásáról szólt, különös tekintettel az állandó diakónusok tevékenységére.
Körössy László/Magyar Kurír
Fotók: Lambert Attila
