Sieger Köder 1925. január 3-án született Wasseralfingenben, itt végezte alapfokú tanulmányait, majd 1943–1945 között itt dolgozott. 1947-ben iratkozott be a stuttgarti művészeti akadémiára, utána pedig angol nyelvet tanult. 1965–1970 között Münchenben és Tübingenben tanult katolikus teológiát, utána beiratkozott a papi szemináriumba. 1971-ben pappá szentelték, ezt követően 1975-ig segédlelkészi szolgálatot teljesített Ulmban. 1975–1995 között Hohenberg és Rosenberg plébánosa, majd nyugdíjas éveit Ellwagenben töltötte.
Rengeteg bibliai történetet jelenített meg, amelyeket sajátos képi nyelvezetével közvetített, emellett az emberi lélek mély érzelmei foglalkoztatták. Az ő munkássága egyaránt tekinthető spirituális, illetve egyházi művészetnek is, bár az előbbi hangsúlyosabban nyilvánul meg, ugyanis elsősorban nem azért kezdett festeni, hogy liturgikus célt szolgáljon, hanem belső lelkiségi indíttatásból, és alkotásai másokat is imádságra indítanak. Az a festménye, amit itt be szeretnénk mutatni, Krisztus színeváltozását jeleníti meg.
Sieger Köder: Színeváltozás
A festmény két részre osztható. A felső részen a megdicsőült Jézust láthatjuk, aki Illéssel és Mózessel beszélget. Az alkotás alsó részén pedig az alvó tanítványok, Péter, Jakab és János láthatóak, akiket Jézus magával vitt. A felső jelenetben Krisztus dicsfénye mindent beragyog, és alakja szinte áttetszővé válik. Ez a dicsfény megvilágítja Illést és Mózest is. Ez a tündöklés kinyilvánítja a szemlélő számára Jézus valódi kilétét, hogy ő az Atya Fia, aki a világba jött. A ragyogásból az apostolokra is vetül egy kevés, amely megvilágítja az arcukat. Bár tanúi ennek a jelenetnek, még nem értik a jelentőségét. Ennek ellenére Jézus mégis arra vágyott, hogy közelebbi tanítványai vele legyenek ebben a pillanatban, hogy a feltámadása után majd megérthessék ezen esemény fontosságát.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2022/32-es számában.
