I. János Pál pápát szeptember 4-én a Szent Péter téren ünnepi szentmise keretében avatja boldoggá Ferenc pápa. 2011-ben egy argentin kislány, Candela gyógyult meg a „mosolygós pápa” közbenjárására, aki az enkefalopátia (agyi működészavar) súlyos formájában szenvedett, veszélyben forgott az élete, illetve fennállt a lehetőség, hogy pusztán vegetatív állapotban él tovább.
2011 májusában történt, hogy az argentin Paraná állam kórházából helikopterrel Buenos Airesbe, a Favaloro Intézetbe szállították a kislányt, amely a főváros egyik legjobban felszerelt, híres kórháza. Alig volt remény arra, hogy megmentsék Candela életét: súlyos, akut gyulladásos enkefalopátia, súlyos, rosszindulatú epilepszia, szeptikus sokk – ezt írták a kórházi adatlapjára. A legjobb esetben is vegetatív állapotban élhet tovább – gondolták.
Candela magatehetetlenül a kórházban
Ennek ellenére az a kislány már nagylány, jól van, befejezte a középiskolát, egy argentin egyetemre jár és nagy reménysége a családjának – édesanyjának, Roxanának és két lánytestvérének –, akik tisztes szegénységben élnek. 2021. október 13-án hagyta jóvá Ferenc pápa a dekrétumot, amelyben elismeri az I. János Pál pápa közbenjárására történt csodát – a lány hatalmas örömmel fogadta a hírt, hogy „megmentője”, Albino Luciani a boldogok sorába kerül.
Kálváriája 2011 márciusában kezdődött – olvasható a Szentek Ügyeinek Kongregációja dokumentumaiban – erős fejfájással, amely március 27-ig folytatódott: belázasodott, hányni kezdett és zavaros lett a viselkedése, a beszéde. Szörnyű diagnózis született: epileptikus enkefalopátia miatt akut roham, ismeretlen eredetű, hosszan fennálló epilepsziás állapot. Nagyon súlyos kórkép, naponta számos epilepsziás rohama volt, intubálni kellett. Két hónap elteltével sem javult az állapota, ezért május 26-án átszállították Buenos Airesbe, ahol újabb két hónapon át nem látszott az alagút vége. Július 22-én klinikai állapota tovább romlott, tüdőgyulladás okozta szeptikus sokk lépett fel. Az orvosok összehívták a családtagokat, hogy közöljék velük, közel van halálának napja.
De nem számoltak a plébánossal, José atyával, aki a közeli templom papja volt. Elment a kislány betegágyához, és azt javasolta édesanyjának, kérjék együtt I. János Pál közbenjárását, akit nagyon tisztelt. Beniamino Stella bíboros, a boldoggáavatási eljárás posztulátora elmondta: „Azon az éjszakán mindazok, akik jót akartak a kislánynak, lélekben belekapaszkodtak a 33 évvel ezelőtt meghalt venetói pápa fehér ruhájába, kérték őt, győzze meg Istent, hogy tegyen csodát.”
Másnap, 2011. július 23-án, mindenki nagy meglepetésére a szeptikus sokk hirtelen múlni kezdett, majd helyreállt a beteg vérkeringése és légzése. Az elkövetkező hetekben folyamatosan javult az állapota. Augusztus 8-án extubálták, végleg levették a gépekről. Augusztus 25-én kimondták, hogy megszűnt az epilepsziás állapot, szeptember 5-én hazaengedték a kislányt, aki fokozatosan visszanyerte minden fizikai, pszichikai, kognitív képességét, elmúltak a viselkedésében mutatkozó zavarok. Meggyógyult, orvosi, tudományos szempontból megmagyarázhatatlan módon.
A „mosolygós pápa”
A teológiai bizottság számára is egyértelmű volt, hogy közvetlen kapcsolat van a gyógyulás és I. János Pál segítségül hívása között. Restitutio ad integrum történt a csoda, vagyis „nagy” csoda, amelynél nagyobb csak a feltámadás csodája. A betegségben súlyos károsodást szenvedett szervek – különösen az agy – működése helyreállt.
Forrás: Vatican Insider/Magyar Kurír (Fordította: Thullner Zsuzsanna)
